Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Torbágyi Melinda: Páty–Malom dűlő 1997–1999. évi ásatás érmeinek értékelése

TORBAGYI MELINDA (MNM ÉREMTÁR) PÁTY-MALOM DŰLŐ 1997-1999. ÉVI ÁSATÁS ÉRMEINEK ÉRTÉKELÉSE A római telep területén, beleértve azokat a részeket is, ahová az ásatás kapcsán csak a felszíni kutatások terjedtek ki 394 db érem került elő. 387 db római kori, ebből 380 db értékelhető az éremforgalom vizsgálatához. 1 db X. századi bizánci bronzpénz, 1 db Árpádházi ezüst dénár és 5 db újkori magyar pénz található még az érmek között. A római kori érmek az Augustus kortól a IV. század végéig folyamatosan jelen vannak, bár az egyes korszakok különböző intenzitással reprezentáltak. A korszakok, amelyek alapján az érmeket csoportosítottam Pannónia történetének és pénztörténetének eddig körvonalazódott hosszabb rövidebb időszakai.

1 Pannónia Drávától északra eső részén Augustus uralkodásának idején jelennek meg értékelhető menynyiségben az első római pénzek. A Iulius-Claudius dinasztia korában szerveződik meg a provincia. A Flaviusok korától számítható Pannónia bekapcsolódása a Római Birodalom gazdasági vérkeringésébe, ekkortól jelennek meg nagy mennyiségben a római pénzek. A Traianus-Hadrianus korszakkal indul Pannónia első nagy virágkora, és ebben az időszakban épülnek ki a limes menti kőtáborok. Az Antoninus császárok idejét általában egy csúcspontnak tartják a pénzforgalom intenzitását illetően, köszönhetően bizonnyal a markomann-szarmata háborúk idején ideáramló pénznek. A Severus korszak a gazdasági konjunktúra időszaka, de egyben a nagyfokú pénzromlás kezdete is. III. Gordianustól kezdve a Caracalla által bevezetett új ezüstpénz, az antoninianus veszi át a vezető szerepet a pénzforgalomban. Gallienus egyeduralmától indul viszont az antoninianus tökéletes elértéktelenedése, a korábbi még relatíve jó ezüstpénz alig 5% ezüst tartalmával gyakorlatilag egy apró és értéktelen rézpénzzé válik. Ezen Aurelianus pénzreformja sem sokat változtatott. Diocletianus 294-es pénzreformja beszüntette ennek a pénzfajtának a verését, és új alapokra helyezte a római pénzgazdaságot. Az általa bevezetett új ezüstpénz, az argenteus a napi pénzforgalomban azonban sosem töltött be olyan szerepet, mint az I-II. századi dénárok, avagy a korai ezüst antoninianusok. Nagy mennyiségben kibocsátott, viszonylag jó minőségű, kb. 10 gr tömegű rézpénzei, a follisok viszont már húsz év múlva je1 LÁNYI Vera: Pénz. In: MÓCSY András - FITZ Jenő (Szerk.) Pannónia régészeti kézikönyve. Budapest 1990. 211-213. lentéktelen kis rézpénzekké váltak. Ezek az apró és csekély értékű rézpénzek viszont óriási mennyiségben készültek a Birodalom tucatnyi verdéjében. A

IV. századot három nagyobb egységre osztottam: 313-tól, a nagy méretű follisok megszűnésétől Nagy Constantinus haláláig, majd II. Constantius uralma, végül a Valentinianus dinasztia uralma 375/378-ig, amikor Pannónia rendszeres pénzellátása megszűnik. Az ezt követő időszakban már elenyésző mennyiségben érkeznek ide új veretek. Amikor egy telep vagy terület pénzforgalmát vizsgáljuk, és ennek alapján próbálunk az adott hely vagy terület jelentőségére következtetni, néhány alapelvet mindenképpen szem előtt kell tartani:

2 • Többé-kevésbé feltételezhető, hogy egy jól feltárt helyen az előkerült érmek sora közelít ahhoz, amit az adott helyen valaha elvesztettek. • Az elvesztett érmek azok közül kerültek ki, amelyek az adott helyen használatban voltak. • Egy pénzérme elvesztése szoros kapcsolatban van a minőségével, értékével, vagyis, hogy miből készült és mekkora méretű. Az értékesebb érmét ugyanis nyilván jobban igyekeztek megtalálni. Egy nagy méretű bronzpénzt könnyebben észrevettek, ha véletlenül leejtették. Egy marék aprópénzből könnyebb egyet, akár többet is elveszteni, mint egyetlen kézben tartott darabot. Minél több az elvesztéshez rendelkezésre álló pénz, annál több fog elveszni. E két utóbbi szempontot különösen érdemes észben tartani, ha jelen telep nagy tömegű IV. századi rézpénzét nézzük. Előfordulásuk gyakorisága szorosan kapcsolódik korabeli értéktelenségükhöz. Ennek fényében a mennyiségi növekedés még nem feltétlenül utal valamiféle felvirágzásra a telep életében. Idetartozik még egy észrevétel. Pénzforgalmat vizsgálni csak viszonyítva lehet. Az érmek gyakorisága vagy ritkasága ugyanis nem csak egy adott helyet jellemez, hanem szorosan kapcsolódik az egyes korszakokban kibocsátott pénzek mennyiségéhez. Arra érdemes tehát odafigyelni, ami az átlagtól eltér, mert az lehet jellemző az adott helyre. Problémát jelent a vizsgált időszakok különböző hosszúsága. A numizmatikai 2 REECE, Richard: The interpretation of site finds - a review. In: KING, E. Cathy - WIGG, David (Hrsg.) Coin finds and coin use in the Roman World. Studien zu Fundmünzen der Antike Bd. 10. Berlin 1996. 341.