Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Gabler Dénes: Terra sigillaták a pátyi telepen
sigillatát találunk; ezek közül a Comitialis műhelyhez 8 Heleniuséhoz 3 Onniorixéhoz 2 töredék sorolható; a többi olyan perem- vagy oldaltöredék, amelyet közelebbről nem tudtunk meghatározni. A Pátyról korábban közölt anyagban az arány szinte fordított, mivel a Helenius kör 3 edényével szemben csak egyet köthettünk Comitialis officinájához. A Comitialis csoport Kr.u. 175 után kezdhette meg működését az Inn-menti manufaktúrában 259 . Ennek az officinának fénykora a Kr.u. 200 előtti időszakra tehető. Pontosabb időrendi besorolást sem a pannóniai teleprétegek, sem a noricumi síregyüttesek nem tesznek lehetővé 260 . Westerndorf keltezése mindig a rheinzaberni manufaktúrában is működő officinákétól függött, minthogy mind Comitialisnak, mind Heleniusnak ott is volt érdekeltsége. Rheinzabern esetében azonban éppen a Severus kori csoportok időrendi helyzete bizonytalan, ezért az arra épülő westerndorfi kronológiában is soka kérdőjel. Minthogy Helenius áruja a regensburgi temetőben ill. a Kr.u. 185 után épült Holzhausenben vagy a heddernheimi III. fázis anyagában megtalálható 261 , biztos, hogy rheinzaberni officinája Kr.u. 180 után működhetett. Kerámiája fellelhető a III.sz. elejének több jól keltezhető leletegyüttesében; közülük a heddernheimi 106. parcella anyaga Kr.u. 202 utánra tehető 262 . A londoni Quay leletei Kr.u. 224-re keltezhetők; ebben még fellelhető a Comitialis áru. Bár Helenius sigillatái késői kontextusokban is megtalálhatók, így a Kr.u. 235/245 tájára tehető rheinzaberni 17 с gödörben, a 242 utáni großprüfeningi vagy a 246 utáni ladenburgi leletegyüttesekben; ennek ellenére működése a III. sz. középső harmadában már nem valószínű 263 . Ettől függetlenül a rheinzaberni és a westerndorfi műhelyeknek nem kell azonos ideig működnie. Miután a westerndorfi manufaktúra az első alemann betörések során elpusztulhatott 264 , Helenius westerndorfi gyártmányai nem készülhettek sokkal Kr.u. 233 után. A Helenius körhöz köthető sigillatákon több tojásfü259 R. Christlein- W. Czysz- J. Garbsen- H.-J. Kellner- P. Schröter: Die Ausgrabungen 1969-1971 in Pons Aeni. BVbl 41 (1976) 78 260 P. Fasold: Das römisch-norische Gräberfeld von SeebruckBedaium. Materialhefte zur Bayerischen Vorgeschichte, Reihe A. Bd. 64. Kallmünz/Opf 1993, 47 261 F. Reutti: Tonverarbeitende Industrie in römischen Rheinzabern. Vorbericht für die Grabungen der Jahre 1978-1981. Germania 61 (1983) 59-60 262 Ch. Fischer: Bilderschüsseln aus Terra sigillata und Stempel auf Terra sigillata. in: U. Fischer: Grabungen im römischen Steinkastell Heddernheim 1957-1959. Schriften des Frankfurter Museum für Vorund Frühgeschichte 2, 1973, 208 263 H.U. Nuber: Zum Ende der reliefverzierten Terra sigillataHerstellung in Rheinzabern. Mitteilungen des Historischen Vereins der Pfalz 67 (1969) 145-146 264 M. Kortüm-A. Mees: Die Datierung der Rheinzaberner Relieftöpfer in: Form and Fabric. Studies in Rome's past in honour of B.R. Hartley. Oxbow Monogr. 80,1998, 162 zér-típus tűnik fel, így anyagunkban is. Korábbanelsősorban a noricumi anyag tekintetében- felmerült annak lehetősége, hogy Westerndorf a rheinzaberni importot váltotta volna fel 265 ; ezt azonban a Severus kori rheinzaberni és westerndorfi anyag mennyiségét tekintve- nem tudjuk elfogadni. Helenius, aki korábban Comitialis üzemében lehetett formázó fazekas, csak Septimius Severus korában nyithatta meg saját officináját 266 , feltehetően még 200 előtt, amint arra P. Fasold utalt a seebrucki temető anyagának közlése kapcsán. Ugyanakkor ezek a siregyüttesek a műhely kronológiájának kérdéseit nem viszik közelebb a megoldáshoz. Heleniusnak- ha a névbélyegek ugyanarra a fazekasra utalnak- a rheinzaberni és a westerndorfi műhelyeken kívül Pfaffenhofenben és Schwabmünchen II-ben lehetett érdekeltsége 267 . Anyagunkban 4 pfaffenhofeni sigillata található, továbbá 5 olyan töredék, amely a westerndorfi vagy a pfaffenhofeni manufaktúrához köthető. Ezek közül Drag.37 formájú 5 db Drag. 30 formájú 2 db Drag.31 formájú 1 db Drag.32 formájú 1 db Drag.33 formájú 1 db edény. A pfaffenhofeni darabok közül a westerndorfi Helenius pecsétlőit használó műhelyben készült tálak közül kettőn a Pf.l, egyen a Pf.27 tojásfüzér-típus fordul elő. A Dicanus kör áruja nincs képviselve anyagunkban; a korábban közölt egyetlen pfaffenhofeni példány is a Helenius típusait utánzó csoporthoz köthető. H.-J. Kellner szerint a sajátosan pfaffenhofeni árut Westerndorf 233 évi pusztulása után kezdték tömegesen gyártani 268 . A seebrucki temető 10. sírjában egy Helenius tál a sírmező 7. időrendi csoportjába sorolható temetkezések mellékleteként került elő 269 , ami azt jelenti, hogy ezek a típusok Kr.u. 233 után készültek 270 . Nem tudjuk, hogy gyártásuk 242-ig vagy 259/260-ig tarthatott 271 . Pfaffenhofen részesedése a pannóniai sigillata- anyagban csekély. Az 1996-ban közölt, 1529 db-ot tartalmazó vindobonai sigillaták közül mindössze 2 % köthető ehhez a manufaktúrához. Pátyon a biztosan meghatározható anyagból alig 1 % ennek a gyártóhelynek aránya. Jelentősebb menynyiségben csak Carnuntumban található, ahol aránya több mint 5 %. 265 Christlein- Czysz- Garbsch- Kellner- Schröter 1976, 78-79 266 Uo. 78 267 D. Gabler: Die Ware der Sigillata-Manufaktur von Schwabmünchen II in Pannonién. Wiss.Arbeiten aus dem Burgenland 71, Eisenstadt 1985,158 268 Christlein- Czysz-Garbsch- Kellner- Schröter 1976, 78 269 Fasold 1993, 49 270 Westerndorf 233 táján történt pusztulásával kapcsolatos kételyeinek adott hangot M. Struck: Römische Grabfunde und Siedlungen im Isartal bei Ergolding, Ldkr. Landshut. Materialhefte der Bayerischen Vorgeschichte, Reihe A, Bd. 71. Kallmünz/Opf 1996, 52. 271 Fasold 1993, 84 258
