Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Gabler Dénes: Terra sigillaták a pátyi telepen

fel

233

. Pannoniában sem található meg ez a catillus a markomann- szarmata háborúkkal kapcsolatba hozható pusztulási rétegek leletanyagában; az egyetlen kivétel éppen Páty

234

. A 180-as évektől kezdve viszont már mindenütt feltűnik ez a forma, így a 170es évekre keltezhető cambodunumi edénydepoban

235

, vagy a 180 körüli évekre keltezett munningeni égésrétegben

236

. Korábban feltételezték, hogy a Drag. 32 típusú tányér mintegy felváltotta a Drag. 31 formát, vagy legalábbis a III. sz. első felében meghatározó tányérforma lett Rheinzabernben

237

. Ezt a feltételezést az újabb megfigyelések cáfolják; az alsógermaniai Zwammerdammban pl. a Drag. 31 aránya a 160/180 és 260 közötti években is magasabb a Drag.32 típusénál

238

. A rheinzaberni tányértöredékek egyikén Marcianus bélyege látható; Pannoniából párhuzamát csak Carnuntumból ismerjük

239

. Egy Drag.32 formájú edény alján Patricia bélyege olvasható; hasonlót csak Brigetioban találhatunk

240

. Egy harmadik töredéken Victorinus signaturája található

241

, amelynek számos párhuzamát ismerjük Pannoniából

242

. A rheinzaberni tányérok számát növelik a Lud Tb típusú példányok (3 db); párhuzamaikat Aquincumban

243 és Lauriacumban

244 lelhetjük fel. Feltűnő, hogy Pátyon csak egy Drag. 43 formájú mortarium került elő. Sem az újabb, sem az 1981 és 1982 évi ásatások során sem találtak további darabokat a Drag. 38 vagy a Drag.43 formából. Talán a drága fűszerek beszerzésére nem volt módja a telep lakosságának vagy nem igényelte azokat. Hasonló megfigyelést tehettünk korábban a szakályi telep esetében, ahol egy példányt kivéve még helyben gyártott nyersszínű dörzstál sem került elő. Egy töredék képviseli a Drag.39 formájú tálcát (lanx). 233 A. Faber: Das römische Auxiliarkastell und der Vicus von Regensburg- Kumpfmühl. Veröff. Der Kommission zur arch. Erforschung des spätrömischen Raetien. Münchner Beitr. zur Vor- und Frühgesch. 49, München 1994, 223-; T. Fischer: Zur Chronologie der römischen Fundstätten um Regensburg. BVbl 46 (1981) 72 234 Ottományi- Gabler 1985, 200 235 W. Czysz: Der Sigillata- Geschirrfund von CambodunumKempten. BRGK 63 (1982) 281236 H.-G. Simon in: D. Baatz: Das Kastell Munningen in NördlingerRies. Saalburg Jb 35 (1976) 50 237 Zanier 1992, 33 238 Uo. 239 Oswald 1964, 185; W. HeydendorfF: Töpferstempel auf Terra sigillata aus Carnuntum. Mitteilungen des Vereins der Freunde Carnuntums 4 (1951) 7, Nr. 85 240 Oswald 1964,232; Beck T.: A brigetioi terra sigillaták 1992-1996. Doktori diss. Budapest 2003, 37.á. 38 241 S. Biegert-J. Lauber: Töpferstempel auf glatter Sigillata vom vorderen/westrätischen Limes. Mit einem Beitrag von K. Kortüm. FbBaden-Württemberg 20 (1995) 80-83, Nr.276-279, 407-414, 553554, 748, 770; B. Dickinson: The potters' stamps in: A.S. AndersonJ.S. Wacher- A.F. Fitzpatrick: The Romano-British „Small Town" at Wanborough, Wiltshire. Excavations 1966-1976. Britannia Monogr. Ser. 19, 2001, 208 242 Gabler D.- Márton A.: Galliai-germaniai és dunavidéki bélyegek nem reliefdíszű terrasigillatákon. Com.Arch.Hung, sajtó alatt 243 Gabler 1976, Abb.20,10 244 Ruprechtsberger 1980, Taf. 40,1 Ez a forma aránylag gyakori Balácán

245

. Linzben egy hasonló tálca alján a Bernhard II a csoportba sorolható Juvenis bélyege olvasható, akinek működése a Severus kor első felére tehető. A típus a Kr.u. 180 után nyitott regensburgi temető anyagában is fellelhető

246

. Egy példány található a Drag. 40 formájú pohárból, amely feltehetően a II. sz. végére keltezhető

247 A 94 tányérformával szemben csupán 18 pohártöredék található anyagunkban; valamennyi Drag.33 formájú, csonkakúpalakú edény. A Drag.54 formájú, gömbhasú palackok párhuzama a Kr.u. 170-es évekre keltezhető cambodunumi edénydepoban és Niedebieberben található

248 . Az egyik töredéken vésett üvegedényt utánzó díszítés látható, a másikon barbotindíszes minta. Ebből a típusból sok található a balácai villában

249

. Csak a tojásfüzér alapján attribuálhattunk egy példányt Cibisus ittenweiler-i műhelyéhez. Ez az edénytöredék az F/5 szelvény 1. objektumának

250 bontása során, félig földbemélyített, téglalapalakú házban került elő. Az építmény valószínűleg a markomann háborúk során pusztult el; ennek rétegében 5 Antoninus kori sigillata került elő- Cibisusnak Mittelbronnban is volt officinája. Ittenweileri működése egy kempteni lelőhelyű, Cibisus által készített tál alapján is Marcus Aurelius korára tehető, mivel az edényt egy Kr.u. 170-ben vert érem lenyomata díszíti

2S1

. Hasonló időrendi meghatározást igazolnak a zalalövői ásatások is, ahol a mester áruja a Marcus háborúkkal kapcsolatba hozható pusztulási rétegekben került elő

252

. Áruja fellelhető Vindobonában

253

, Carnuntumban

254

, Winden am See-ben

255

, Brigetioban

256

, Mursában

257 és Cibalaeban

258

. A pátyi anyagban 19 dombordíszes westerndorß 245 Gabler-Palágyi 1989, 121, 6. ábra 2; Gabler 1992, 316 246 Schnurbein 1977, Taf.12,1 247 Oswald-Pryce 1920, pl. XLVIII.10-16 248 Czysz 1982, 288 249 Gabler D.: A balácai II. épület sigillatái. Balácai közi. 8 (2004) 146 250 E. Kern: Ittenwiller. DAF 6, Paris 1986, 230 251 252 D.Gabier: La céramique sigillée de la Gaule de l'Est en Pannonié. Mélanges offerts a Marcel Lutz. Revue Arch, de l'Est et du Centre-Est 38 (1987)51,55-56 253 Weber-Hiden 1996, Taf.77,5-9; D.Gabler: Die Keramik von Vindobona. In: Vindobona-Die Römer im Wiener Raum.

52. Sonderausstellung des Hist. Museum der Stadt Wien. Wien 1977, 217, К 37 254 W. Heydendorff: Töpferstempel aus Carnuntum. Mitteilungen des Vereins der Freunde Carnuntums 3 (1950) 8 255 D. Gabler: Die Sigillaten im westpannonischen Raum (Burgenland). Mitteilungen der Osterreichischen Arbeitsgemeinschaft für Urund Frühgeschichte 29 (1979) 1982, 32 256 Juhász 1935, Xll.t. 25-27, 29, LII.t.8; F. Eichler: Nachlese zu den Sigillaten aus Brigetio in Wien. Laureae Aquincenses. Festschrift Kuzsinszky B. Budapest 1938, 151 257 D. Gabler: Sigillaten aus Mursa im Ungarischen Nationalmuseum. Osjecki Zbornik 16 (1977) 1979, 79,106 258 O. Brukner: Rimska keramika u jugoslovenskom delu provincije Donje Panoniji (Roman Ceramic Ware in Yugoslav Part of the province of Lower Pannónia). Diss.et monogr. 24, Beograd 1981, pi. 25, 33 257