Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Gabler Dénes: Terra sigillaták a pátyi telepen
Az anyagunkban számításba vehető Victorinus I áruja nem került elő jól keltezhető rétegekből. Időrendi besorolásánál támpontul szolgál az a tény, hogy Reginus II törött pecsétlőjét használta; működése tehát ennél a szériáénál valamivel későbbi 170 . Aránylag gyakori típus; megtalálható Vindobonában 171 , Carnuntumban a Pfaffenbergen, Gerulatán 172 , Strebersdorfban 173 , Sallán 174 , Brigetioban 175 , Aquincumban 176 , Intercisában 177 és Balácán 178 . A pátyi anyagból talán két töredék köthető ehhez a fazekashoz. A Verecundus széria viszonylag önálló a rheinzaberni szériákon belül 179 . A relatív időrend alapján feltehetően egyike a legkésőbbi mestereknek, ugyanakkor a großachseni leletegyüttesben való előfordulása inkább a gyártás középső csoportjának elejére keltezi. Áruja megtalálható Vindobonában 180 , Carnuntumban 181 , Strebersdorfban 182 , Poetovioban 183 , Azaumban 184 , Brigetioban 185 , Celamantiában 186 és az aquincumi canabaeban 187 . A Primitivus csoporthoz Pátyról csak egyetlen töredéket attribuálhatunk. Kifejezetten III. századi széria, amit a regensburgi temető siregyüttesei, holzhauseni előfordulása, a großprüfeningi leletek és a ladenburgi pincelelet anyaga igazol 188 . Ennek az officinának gyártmányai Pannoniában gyakoriak; Vindobonából 31 előfordulását ismerjük 189 , Carnuntumból 16 Primitivus 170 Mees 2002, 345 171 Weber-Hiden 1996, Taf.124, 6-8 172 Gabler- Pichlerová 1996, 101 173 Matouschek- Nowak 1998, Kat. 546 174 D. Gabler: Terra sigillata in: Römische Forschungen in Zalalövő 1975. Acta ArchHung 29 (1977) Kat.30 175 Kuzmová 1992, Kat.231 176 Gabler 1976, Kat. 119 177 Póczy 1957, Kat.98 178 Sey K.-Gabler D.-Gáspár D.-Kelemen M.-Palágyi S.-Maróti É.Regenye J.- Ritoók A.- Szabó К.- Vörös I.: A balácai villagazdaság főépületének pincéje. Balácai közi. 2 (1992) Kat.l; Gabler 2001, Kat.53 és 64 179 Mees 2002, 346 180 Weber-Hiden 1996, Taf. 126, 1-10 181 M. Grünewald: Römerzeitliche Streufunde vom Mühläugl, Gem. Bad Deutsch-Altenburg. FbÖst 16 (1977) Taf. I 182 Matouschek- Nowak 1998, Kat.547 183 Curk 1969, Kat.242, 246; Gabler 1986, 143 184 Horváth 2002, Kat.138 185 Kuzmová 1992, Kat.232 186 Kuzmová 1992, Kat.391-392 187 Gabler D.: Terra sigillaták az aquincumi canabae északi részén feltárt épületmaradványokból. ArchÉrt 116 (1985) Kat.18 188 Mees 2002, 246 189 Weber-Hiden 1996, Taf. 128, 1-9, Taf.129,1-12, Taf.130, 1-10 sigillatát tarthatunk számon 190 .Fellelhető ezenkívül Strebersdorfban 191 , Poetovioban 192 , Gerulatán 193 , Ad Statuasban 194 , Brigetioban 195 , Aquincumban 196 , Gorsiumban 197 , Intercisában 198 , Szakályban 199 és a balácai villagazdaságban 200 . A Primitivus csoportot tehát összesen 78 reliefdíszű edénytöredék képviseli Pannoniában. Két további pátyi példány köthető esetleg ehhez a szériához, amelyeknél a későbbi csoport mesterei: Lupus, Helenius, Attilus és Augustalis is számításba vehetők. Ezek a töredékek is a III. századra keltezhetők. A legproduktívabb műhelyek egyike volt a Julius IIJulianus I csoport. Árujuk különösen a Wetterauban és Germania inferiorban gyakori. Csak a III. században kerül piacra ez a típus; az egyik jagsthauseni gödörben Kr.u. 218-ban vert éremmel együtt került elő, a langenhaini 2. pincében 222-ben, a walldürni fürdőben 232-ben, a ladenburgi pinceleletben 246-ban vert érem keltezi. Legkésőbbi a mainzi városfal 254 évben vert éremmel keltezett feltöltése, amelyben ez az áru fellelhető 201 . Korábban A. Mees Kr.u. 220/230 és 260/270 közti évtizedekre keltezte mind Victor mind Julius II működését. Pannoniából összesen 36 edénytöredéket attribuálhatunk ehhez a szériához- ebből 11 jut Vindobonára 202 , 14 Carnuntumra 203 , 4 Poetoviora 204 , 3 Brigetiora 205 , 190 E. Hudeczek: Die Terra sigillata-Funde des Jahres 1963. Carnuntum Jb 8 (1964) Kat.54; W. Jobst-E. Rudolf- A. Dinstl- D. Gabler- К. Knibbe- A. Rauchenwald: Carnuntum-Zivilstadt 19861987. Carnuntum Jb 1987, Kat.33; Grünewald 1979 b, Kat. 14; A. Rauchenwald: Die Funde der Ausgrabungen 1986-1990 in der Zivilstadt Carnuntum. Carnuntum Jb 1996, Kat. 114; Kandier- Zöchmann 2001, Kat. 367-370; Nowak 2005, Kat. 108-111; megtalálható továbbá az auxiliaris tábor anyagában -Id. С. Kandler-Zöchmann: Terra sigillata der Grabungskampagne 1993. In: M. Kandier (hrsg.): Das Auxiliarkastell Carnuntum 2. Forschungen seit 1989. Ost. Arch.Inst. Sonderschr. Bd. 30, Wien 1997, 110; M. Kronberger: Ausgewähltes keramisches Fundmaterial aus stratifizierten Fundkomplexen in: H. Stiglitz- S. Jilek: Das Auxiliarkastell Carnuntum 1. Forschungen 1977-1988. Öst.Arch. Inst. Sonderschr. Bd. 29, Wien 1997, Taf.12 191 Matouschek- Nowak 1998, Kat.550-552 192 Curk 1969, Kat. 341, 371, 375? Gabler 1986, 143 193 Gabler- Pichlerová 1996, 66, Nr. 106-108; Dekan-Kuzmová 1996, 162, Nr. 150-152 194 Gabler 1989, 456-457 195 Kuzmová 1992, Kat. 237-240, 243 196 Gabler 1976, Kat.123-128, 130,131-134 197 Gabler 1974, Kat. 272 198 Póczy 1957, Kat. 213, 231 199 Gabler- Horváth 1996, Kat.37 200 Gabler D.-Palágyi S.:A balácai terra sigillaták. Balácai Közi. 1( 1989) Kat. 18 201 Mees 2002, 352 202 Weber-Hiden 1996, Taf.133, 1-11 203 R.M. Swoboda-Milenovic: Ausgrabungen in der Zivilstadt Carnuntum 1955. Carnuntum Jb 1 (1955) 46; U. Trinks: Fundbericht Palastruine. Carnuntum Jb 2 (1957) 49-51; Hudeczek 1964, 91; Jobst-Rudolf-Dinstl- Gabler- Knibbe- Rauchenwald 1987, Kat.41; Rauchenwald 1996, 116; Kandler-Zöchmann 1997,158, Nr.4; KandlerZöchmann 2001, Kat.371; Nowak 2005, 229-230 ( 4db), megtalálható a legiotáborban-ld. Grünewald 1979, Taf.5,12 és a Pfaffenbergen 204 Curk 1969, 351, 361-362, 365; Gabler 1986, 144 205 Kuzmová 1992, Kat. 245-247 255
