Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

Szögletes vagy téglalap alakú gödörház: C/ll. szelv. 3. obj.- kétrétegű gödörház. K-Ny-i tájolással. Leégett. A tetőt tartó cölöpök elhelyezkedése szabálytalan. A korábbi nagyobb háznál kívül volt néhány cölöplyuk, a kisebb későbbi háznak felmenő fala agyagtéglákból állt, sárga agyagpadlójába mélyedtek a nagy szögletes s kisebb kerek cölöpök (DNy-i és keleti oldal). Szélein a Ny-i részen kisebb karólyukak. Agyagból épített kemence s tűzhely is van benne. Mind a két házban 2. sz-i leletanyag, bár egy Domitianus-Trajanus kori délgalliai sigilláta a ház kezdetét korábbra is keltezheti. A szabálytalan cölöpelrendezés nem ritka a római földbe mélyített objektumoknál. Főleg, ha több periódus építményét találjuk meg egymás felett.

161 Az F/19-20, szelvények alsó gödörházának közepén három cölöplyuk tartotta a nyeregtetőt. Ugyancsak leégett. Tájolás: E-D. Felmenő falára s tetejére az égett patics s faszén utal. Két vége padkás. A J/14, szelvényben a kőfalak alatt van egy lekerekített sarkú majdnem szögletes gödörház (2. obj.), melybe belealapozták később a kőfalat. Tájolása E-D, déli felében égett paticsos rész, talán tűzhely, ill. a faszenes sávok leégett fa tetőszerkezetre utalnak a déli felében. Az F/23a szelvény 2-3. falsarka alatt volt egy szabályos téglalap alakú gödörház felmenő agyagtéglákból épített fallal. A gödörből előkerült Antoninus kori sigilláták valószínűleg a házat keltezik, a Severus koriak pedig a később belealapozott kőfalat. (126. kép) A régi ásatás „c" objektumának pusztulását másodlagosan égett sigilláta keltezi a markomann háborúk idejére. Korai leletanyaga az előző periódusban való kezdést is lehetővé teszi. Hosszú, keskeny, téglalap alakú, szélein égett faszenes gerendanyomokkal s cölöplyukakkal (4, 3-4, 8x2 m.). Tájolása K-Ny. (OTTOMÁNYI-GABLER 1985. 219.) A gödörházak másik csoportja szabálytalan alakú, nagyméretű, többségét sem sikerült teljesen feltárni a felső kőépületek miatt. Felmenő faluk gyakran agyagtéglákból vagy paticsos sövényfalból épült (kb. 10 obj.). C/15. szelv. 1-2. obj. - közepén tűzhely nyomaival. G/28, szelv. Középső gödörház, két égésréteggel, melyből az alsó markomann háború korabeli. H/2, szelvény gödörháza is valószínűleg a markomann háborúk alatt égett le, bár Flavius-Hadrianus kori sigilláta s leletanyag is van benne. A H/9a szelvényben leégett nagyméretű ház részlete, szélein padkákkal s kívül cölöplyukakkal. Keleti részén gödrök. J/11, szelv. 1-2. obj. - mind a kettő csak gödörház részlet a „kőút" alatt, többnyire 2. sz-i kerámiával. J/14, szelvény 1. obj. -leégett gödörház részlet, többnyire kora római kerámiával (lehet előző periódus is). J/17, szelv. 161 Részletesebb analógiák felsorolását Id. BUDAI-BALOGH 2003. 46-47. 1. objektumában sok korai kerámia mellett 4. sz-i mázas is van s benne sok kő. Talán épületomladékkal planíroztak felette a 4. században, vagy belealapozták a kőfalat. A korszak gödörházaiban egyre gyakoribbá válik az agyagtéglákból épített felmenő fal (C/ll. 3. obj., G/23a. szelv.), bár legtöbb helyen továbbra is megmaradt a sövényfal. Nyeregtetőt csak a szabályos cölöpelrendezést mutató F/19-20, gödörházában tudunk megállapítani. Máshol a leégett faszénréteg utal a fa tetőszerkezetre. Bejárat helyét jelezhetik a cölöplyukak vagy padkák a házak déli vagy nyugati oldalán (E/2-nél E-i oldalon). Padlójuk lehet tapasztott sárga agyag (C/ll, H/2) vagy döngölt fekete (F/19-20, G/29, H/4b-8-9) padló. Méretük nagyjából hasonló 5x3, 5-4 méter. Tájolásuk általában E-D, kivéve a C/ll. szelv. 3. objektumát s a régi ásatás „C" objektumát.Ezek az előző periódus K-Ny tájolását követik. Háziiparra utaló tevékenység bizonyítéka az őrlőkő (C/ll. szelv. 3. obj.) és az orsógombok. Félig földbe mélyített házak: Téglalap alakú: (ld.116. kép), tájolásuk a korábbi periódus hasonló formájú házaival ellentétben többnyire E-D. Nyeregtetősek, felmenő paticsos sövényfallal. F/5, szelv. 1. objektum: Egésrétegében késő Antoninus kori sigilláta, alján import raetiai edénytöredék keltezi. Kívül két nagyobb cölöplyuk a DNy-i és E-i oldalon, belül a két végében középtájon több kisebb (4x2, 8 m). Felette a 3-4. században planíroztak. H/4, szelv. 1. obj. sarkában mély tárolóveremmel s DNy-i sarkában cölöplyukkal. Kisebb méretű (2x1, 5). Tájolása K-Ny. Keltező lelet nincs, rétegtan alapján sorolható be ebbe az időszakba. Az 1984-es ásatás „g" objektuma ilyen szabályos téglalap alakú ház K-Ny-i tájolással. E-i felében két nagy cölöplyuk, közte sok apró karólyukkal. Leégett a markomann háborúk alatt. (OTTOMÁNYIGABLER 1985. 219-220.) Analógia: Къ F/5, szelv.l. objektumhoz hasonló, kívül cölöplyukakkal ellátott házak a kora római kori telepeken több helyen is előfordulnak, pl. Gorsiumban. Itt felmenő fala agyagtéglákból épült.

162 Négyszögletes ház, kemencével: (127-128. kép) A házak egyik csoportja majdnem szögletes, EK-i sarokban kemencével (gyakran kőkemence). Három ház: G/21a, 27, 29/3. obj. egy sorban helyezkedik el a domb közepén, egy K-Ny irányú vonal mentén. A távolság G/21a és G/27 között 22 méter, a G/29-ig pedig ennek a duplája, tehát kellett lenni közte még egy, meg nem talált háznak. A G/21a és 27. felett kőomladék volt, ugyanolyan szögletes, mint maga a ház. Talán itt 162 KOCZTUR 1972. 2.ház. Kora: 2. sz. második fele, de vannak korábbi analógiák is. Ld. további analógiákat. 164