Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

süllyedt meg egy későbbi kőépület omladéka. A G/29, szelvény felszínét pedig rengeteg kerámia borította.

163 Érdekes módon a három ház közül kettőben tégladarabok is voltak (G/27, 29. 3. obj.), egyikben pedig kerek téglakorongok (G/21a). Alakjuk majdnem szögletes. Kettőnél az E-D i oldal kicsit hosszabb (G/21a, és G/27) 3, 4-3, 3 méter, a K-Ny-i tengely rövidebb: 3 ill. 2, 4-3, 1 méter. A G/29/3, obj. teljesen szögletes: 3, 8x3, 7 m. ÉK-i sarokban kemence, kettő kőkemence (G/27, 29), egyik teljesen bent, másik félig kiugrik a ház síkjából. A G/21a-ban pedig külső átégett agyagboltozatos kemence van. Szájnyílásuk DNy-ra a ház belsejébe nyílik. Átm: kb. 100 cm. Boltív magasság 35-40 cm (G/2la). A kőkemencék teteje nem maradt meg. Cölöplyukak mindig a K-Ny-i, rövidebb oldal közepén vannak, egy-egy. átm: 30 cm, és kb. 30 cm-re mélyednek a padlóba. Mindegyik házban van még egy-két cölöplyuk máshol is. A fentiek alapján valamennyi nyeregtetős ház, a nyeregtető a K-Ny-i, rövidebb tengelyben futott. Bejárat a G/27 külső cölöplyukai alapján valószínűleg DNy-on lehetett, ahol a külső cölöpök a ház síkjából kiugró bejárat feletti tetőt tarthatták.

164 A G/21a három belső cölöplyuka esetleg a D-i oldalon valószínűsít egy bejáratot. A G/29-ben is volt a déli oldal közepén egy cölöp, de kapcsolata a bejárattal kérdéses. A G/27-nek egyik cölöplyuka az ÉNy-i sarokban nem érte el a ház eredeti szintjét. Esetleg a markomann háborúk során leégett házat később is felhasználták. Alul a házaknak tapasztott agyagpadlójuk van. Egy esetben fekete döngölt, (G/29), máskor sárga. A padlót a G/27, obj. esetében egyszer megújították. A házak mélysége változó, de ez a felszíni humuszolásnak a következménye. A folt észlelésétől számítva kb. 3060 cm-re mélyednek be a talajba. Leégésre utaló faszenes sáv a G/27, obj. metszetében fut végig. A G/21, 29-nél nincs pusztulásra utaló égett sáv, de betöltésük faszenes, hamus, paticsfoltokkal. A felmenő vertanyag vesszőfonatos paticsfalra a G/27nél talált lenyomatos patics utal. Bár ugyanitt a pusztulási szinten sokkal több a fa, mint a patics. Patics a másik két házban is került elő, de nem lenyomatos. Fa tetőszerkezetük volt. A G/27, házban rontott szürke kerámia töredék is előkerült, talán egy fazekas lakhelyét jelezve. Kora: Mind a három szelvényben találtunk Antoninus kori sigillátát s 2. sz-i kerámia anyagot. Valószínűleg a markomann háborúk alatt égtek le. Legtöbb római kerámia a G/29-ből maradt ránk. A G/21a és 27. szelvényekben egyforma problémát vet fel a felső kőom163 Itt már a gépi nyesés szintjén jelentkezett a ház foltja, lehet, hogy a felső köveket elvitte a gép. A ház felszínén talált viszonylag kevés kő a kőkemence beomlott boltozatából származhat. 164 Ld. a kelta házaknál HORVÁTH 1987. 65, 2b. tip. 125. kép: 1. egygombos fibula, 2. szemesfibula, 3. emailos fibula, 4. seprenyőnyél, 165