Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

Hasonlóan itáliai eredetűek az egy és kétfűlű korsók is, gyakran vörös festéssel a peremükön, vállukon vagy egész felületükön (122. kép). Szélesebb szájú nagyméretű amfóraszerű korsóktól kezdve, a szűknyakú, kisebb példányokig változatos formákban gyártják. Megtaláljuk őket már az 1. század második felében, de főleg a 2. században használták.

135 A festett kétfűlű korsó korábbi változata nagyméretű, nyersszínű.

136 A különböző típusú nyersszínű korsók az 1-2. század folyamán gyakoriak. (GRÜNEWALD 1979. 43-46.) Nyugati hatásra terjed el a márványozott festés Pannoniában. Pátyi anyagunkban csak kis töredékek kerültek elő, formát nemigen lehet megállapítani. Nemcsak erre a periódusra (pl. F/5, szelv. műhely, H/3, H/4a, H/10, J/14, szelv.l. obj.), de a következő Antoninus kori sigillátákkal keltezett objektumokra is jellemzőek. Ld. B/4a gödörház, C/ll. szelv. 3. obj. C/15. szelv.1-2. obj. G/8, szelv., F/19. 3. obj., G/27. Ny-i fele, J/17.1, obj. Pannonián belül, a Domitianus kortól az Antoninus korig keltezhetjük. 137 Feltűnnek a római étkezési kultúrára jellemző dörzstálak (sigilláta formát utánzó galléros peremű tálak). Ld. 131. kép. Legkorábbi változatuk festett peremű, gyakran csíkos, márványozott festéssel (124. kép/l, 131. kép/3. Id. GRÜNEWALD 1979. 29-30.). Importedények s utánzataik: A sigillaták mellett a legkorábbi importedények közé tartoznak az itáliai vékonyfalu kis bögrék, bordázott fallal vagy barbotin díszítéssel, pl. B/2. szelv. EK-i gödör. Az eredeti importedény kora az 1. század közepétől a 2. század első feléig terjed. Az utánzatok kicsit későbbiek (22. kép/l, 123. kép/l). Ilyenek a régebbi ásatásból is ismertek. Az utánzatok némelyike egy sigillátával markomann háborúk idejére keltezett házból való.

138 Itáliai fazekas bélyegek utánzatai a planta pedis bélyegzők, név nélkül, csak vonalkázással belsejében. Pl. H/5-6, szelv. H/10, szelv. 3. ány. Utánozzák a galliai import sigillátákat is. Kora a 2. század első fele, a nagyméretű közép-galliai import megindulása előtt. (BÓNIS-GABLER 1990. 178179, 29.ábr.l-2.) Ld. kis festett csészék (Drag. 31.) pl.123. kép/2-3.

139 Nemcsak festett, de agyagmázas kivitelben is készülnek utánzatok (Drag. 35-36, 42. stb.) ld. 120. kép/1-4. Később leggyakoribb forma a 135 GRÜNEWALD 1979. 42. Taf. Taf.26-27; BRUKNER 1981. T.136., T. 150/3; BÓNIS 1942. 25-27, XXV-XXX. t. 136 BRUKNER 1981. T.150/7, 10; BÓNIS 1942. 27, XXXI. t.l. 137 BÓNIS 1942. 22, Taf.XXI/40; Keltezését összefoglalóan ld. GABLER 1998. 263. további irodalommal. Üveg, fém s sigilláta edényeket utánzó formákat ld. FÉNYES Gabriella: Untersuchungen zur Keramikproduktion von Brigetio, AAH 54 (2003Ц01-163, Abb.7-12. 138 OTTOMÁNYI-GABLER 1985. 203-204, XIX/1. eredeti, XIX/ 2-3: utánzat, („a" és „с" objektum); GRÜNEWALD 1979. 37. 139 GABLER 1991. 64-65, Abb.44/1; GRÜNEWALD, Mathilde: Die Funde aus dem Schutthügel des Legionslagers von Carnuntum (Die Baugrube Pingitzer). RLÖ 32, Wien 1983. Tagf.25.9. (Flavius kor). Drag. 37. utánzata, mind festett, mind agyagmázas kivitelben (123. kép/4). A nyugatról jövő import is beindul a Duna vízi útján a Flavius korban. Homokbeszórásos edények, főleg horpasztott falu bögrék kerülnek elő az 1-2. századi lelőhelyekről. Aquincumban gyártott utánzataik 2. századiak, így részletesebben a következő periódusnál ismertetem.

140 Import edények a nagyméretű nyersszínű amforák. Olajat s bort szállítottak bennük Pannoniába. Már az előző korszak tároló vermeiben is előfordul belőlük néhány darab, sajnos csak nyak s fültöredékek (20. kép/4). Típusba sorolható perem nincs, bár néhány nagyobb nyersszínű kétfűlű korsó ezt a formát utánozza. Az F/15, szelv. kőomladékából s a H/3, szelvényből van két kis miniatűr pohár, ami talán amfora dugó lehetett. (BRUKNER 1981. T.169/16). Importként kerülnek ide a Flavius/Trajanus kortól a mécsesek is. Korán elkezdik őket utánozni. Az 1. században főleg volutás mécsesek, majd a 2-3. században átveszik helyüket a firma mécsesek. Házikerámia: A házikeráma jellegzetes szemcsés, keményre égetett edényeit a következő periódusban ismertetem részletesebben. Néhány típusa már az 1. század második felétől feltűnik, s főleg az 1-2. század fordulójára jellemzőek; pl. a háromlábú tálak (ld.H/4b. szelv.).

141

.A vízszintesen kihajló peremű mély tálak az 1. sz. utolsó harmadától a 3. sz. elejéig megtalálhatók (134. kép/l). Virágkoruk a Trajanus-Hadrianus kor.

142 Nagyméretű tárolóedények is készültek ilyen vízszintes, bordázott peremmel. Nyakukon bekarcolt vízszintes és hullám vonalak (134. kép/8-9). Peremüket néha szurokba mártva feketére színezték. Pl. C/12a szelv. stb.

143 A nagyméretű szemcsés hombárokon, de kisebb fazekakon is gyakori a kelta eredetre visszavezethető fésűlés. Kézzel formált kerámia Ebben a periódusban is gyakori. Megtalálhatók a korábbi időszak kihajló peremű fazekai s kónikus csé140 Kormeghatározást s régi objektumokat részletesebben OTTOMÁNYI-GABLER 1985. 204, XIX/8 (import) 9-11 (utánzat). 141 BÓNIS 1942. 24-25, XXIV; BRUKNER 1981. T.84/69-70; GABLER 1998. 264; GRÜNEWALD 1979. Taf.46, 4. Noricumban és Pannoniában csak l-2.sz-i lelet együttesekben fordul elő. Leghamarabb a Claudius korban jelenik meg, majd a 2.sz. közepe után fokozatosan eltűnik. Bónis itáliai formának tartja, ott viszont kelta előzményekre vezetik vissza. A pátyi leletanyagban egy kézzelformált lábtöredék is van ld. HORVÁTH Friderika tanulmányát, 88-89.jegyz. 142 BÓNIS 1942. 23. XXII/13. Virágkora a Trajanus-Hadrianus kor. A bikónikus változatú tálak akár a 4.sz-ig is fennmaradnak, csak a szívalakú peremkiképzés változik, ld. XXII/15, XXIII/1; KELEMEN -MERCZI 2002. 46-47, X.t.7-9.; BRUKNER 1981.93, 155, T.81; GABLER-HORVÁTH 1996.155; NAGY 2001.183. Abb.12/2,19/1.i.sz.230-ig keltezi; GRÜNEWALD 1979. 56, Taf.47.4-15, Taf.48.1-5.2.század első felétől gyakori.. 143 SZIRMAI 1999. 165. 32. kép 1-2, 44. kép 3.(Albertfalva- Flavius kori periódus); SZŐNYI 2002. 13.ábr.- kora: l.sz. 2.fele 150