Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

széi, de már kevesebb rajtuk a plasztikus díszítés.

144 Fibulák: Leggyakoribb a kelta eredetre visszavezethető egygombos, erős profilú fibula. Szelvényhez három, objektumhoz egy esetben köthető. Legkorábbi a C/28. szelv. 1.gödörházából előkerült kisméretű, két lyukkal áttört tűtartójú darab. Hasonlóak a B/7. szelvényben és a „A" rábontásban lévő fibulák is. (10. kép/7, 140. kép/2-3). Ugyanilyen típusú volt a Pátyon 1982-1984-ben előkerült fibula is. Kora az 1. sz. közepe, második fele.

145 Szórványként több is található a telepen. Kisebb nagyobb változatban, tűtartóján két vagy három áttöréssel (125. kép/l, 140. kép/4)

146

, de tömör tűtartóval is gyakori. Ez utóbbi a legkésőbbi változat, a késő Flavius- kora Antoninus korból. 147 (140. kép/5) Az erősprofilú egygombos fibulák már az i. sz. kezdete körül feltűnnek s folyamatosan használják őket a 2. században is. Legkorábbi változatait Noricumban s Pannoniában készítették.

148 Ugyancsak az 1. században használták, de jóval ritkábban az un. szemesfibuldt (Augenfibel). Jellegzetessége a fejnél látható két szemalakú díszítés, lábán pedig bevésett háromszög és pontkörös ornamentika (125. kép/2, 140. kép/8.). A Claudius kortól az 1. sz. utolsó negyedéig, Vespasianus uralkodásának végéig keltezhetjük. Germán területen gyakori ill. a Római Birodalom határprovinciáiban. Többnyire germán betelepítéssel szokták kapcsolatba hozni, de Pátyon nincs erre utaló más leletanyag. Itt a típus fiatalabb változata került elő szórványként a 100-as út patak felőli részén („H" terület) s az Ml út északi oldaláról.

149 Rajna vidéki importként juthattak el Pannoniába az emailos berakással díszített fibulák. A pátyi darabok rombusz alakúak, középen a berakás már kiesett Szorul, kép: 1. Borostyángyöngy (C/14. obj.) 2. üvegkarperec (C/21. obj.). 3. Itáliai import fibula (szórv.) 4. galliai import fibula (572. sír). 144 Részletesebben ld. HORVÁTH 2006. fazekak VI-VII. tip). 145 OTTOMÁNYI-GABLER 1986. XXX/1. „a" obj., 214, és 157. jegyz.; JOBST 1975. 29-33, Taf.2/9.Variante 4B. - i.sz.l.század második fele (Claudius-Néro, kora Flavius); BERECZ 1991. 164, 3. kép/l; RIHA 1979. 72-74, Typ 2.9.2., Taf. 9/232-233: l.sz. utolsó harmada. (= Almgren Typ 68); KRÄMER 1957. 76, 2 Gruppe, Taf.14/4-6. Cambodunum 2-3.periódus.; RIECKHOFF-PAULY 1977. 6-8, Abb.1/8. (Claudius -Vespasianus kor). 146 RIHA 1979. 74, Taf.9/ 243. Typ 2.9. 3 (Domitianus kor); JOBST 1975. 35, Typ 4D 147 BERECZ 1991. 164, Nr.l8;3. kép/7-8.; JOBST 1975. Taf.3. 4c; RIHA 1979. 74-75, Typ 2.9.4., Taf.9/247, 251, Taf. 10/252-253. és Typ 3.1. Taf.11/271-272; RIECKHOFF-PAULY 1977. Abb.2., 15-16.; KRÄMER 1957. 76, Taf.14/8. Cambonumum 4.periódus;. BÖHME 1972. Taf.2; VADAY Andrea:: Die sarmatischen Denkmäler des Komitats Szolnok. Antaeus 17-18 (1988-1989). 79, Taf.111.4. stb.; GABLER 1998. 255, Nr.3., 38. kép/5; 148 PATEK 1942. 21-26, IV.t.9-10, 12.; Krämer 1957. Cambodunum l.periódus Taf.14/1-2, 2-3.periódus: Taf.14/3-7., 4.periódus: taf.14/8-9. Legkésőbbi a Taf.14/10. (Augustustól-Marcus Aureliusig).; RIHA 1979.72-75.Typ 2.9; JOBST 1975. Typ 4. 149 PATEK 1942. 38-40, VI/8, 9; RIHA 1979. 68-70, Typ 2.3.3. Taf.7/199-205 és díszítéshez Typ. 2.4. Taf.7/ 211-212. Kora: az l.sz. utolsó harmada; KUNOW, Jürgen: Katalog und Kartierungen zur Hauptserie der Augenfibeln: Almgren Gruppe III, Figuren 44, 4554. VeröfT. Des Branderburgischen Landesmuseums für Ur- und Frühgeschichte, Wünsdorf, 33 (2002), 65-106. (Almgren III. csoport, fig.51.),Abb.8; 151