Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

99. kép: H/kőépület kelet felől. alá.

76 Hunyadi a Kárpát-medencében csak Budapest környékén említi. Budaörsön mind a két Augustus kori sigillátával keltezett házban előfordul.

77 Érden s Budakalászon a limes menti sáv kiürítésekor felszámolt késő kelta telepeken található. Tovább él a kora római korban agyagmázas kivitelben ld. F/l.ház. Tojásalakú nagy edény töredéke több 1. századi objektumból ismert.

78 Felülete simított, gyakran besimított (110. kép/1-3). A forma a tojás alakú festett sávos edények szürke változata. Az LTD

2 periódusra jellemző. Ebben az időszakban a besimított díszítés nemcsak hullámvonalra korlátozódik. A Gellérthegy-tabáni anyagban változatosabb motívumok pl. rácsminta, ferde vonalak, há76 BÓNIS 1969.172 és 178, Abb. 4/28, 9/11, 20/16; BÁRRAL, PH.: Bilan des recherches Franco-Hongroises sur 1 oppidum de Gellérthegytabán á Budapest (1990-1992.1996), ActaArchHung 501(998) 343-379. Gellérthegy (LT vége) fig. 31/64, Fig 33/91-92, Fig. 33/89 (kisebb változat), 33/96 (perem ugyanaz, de magasabb bögre), Fig. 34/108; KELEMEN-MERCZI 2002. 38; HANNY Erzsébet: Kelta település nyomai az M0 autópálya nyomvonalán (Szigetszentmiklós-Udülősor, -Vízműtelep), in: Régészeti kutatások az M0 autópálya nyomvonalán I. BTM Műhely 5. (1992) 241-276, 5. kép/8,10. kép/2. 77 OTTOMÁNYI 2005a. Abb. 4/5-6., Abb.5/6, Abb.11/2-4 78 C/13, C/14, C/28. szelv. 1. obj. kemencés háza vagy az alatta lévő tárolóverem, F/16, paticsos felület, G/29/1.gödör, G/31, szelv. 1.gödörház, H/5, szelv. gödörház, H/5a fal alatti gödör, H/10 ÉK-i gödörház romszögek stb.is előfordulnak.

79 Pátyi edényeinken is, bár leggyakoribb a hullámvonal, láthatunk háromszögeket, közepükön függőlegesen futó zeg-zúg vonallal, ill. egymásba hurkolódó ívmintát. Minden késő kelta telepen előfordulnak ezek a simított kisebb-nagyobb méretű, tojás alakú fazekak. A kora római korban az első század második feléig, talán végéig használták. A H/5, szelvény gödörházában 2. század eleji kerámia is volt mellette. A késő római korban ugyancsak besimított díszítéssel ismét feltűnik. 80 Bikónikus, szűkszájú kis korsó: A H/2, szelvényből került elő (110. kép/4). Tipikus kelta forma, többnyire fül nélkül. A miénken letört fül helye látszik. Az i. sz. 1. században még használják.

81 A szürke simított kerámia további típusai már nemcsak az 1. századra jellemzőek, hanem tovább élnek a 79 HUNYADY 1942. 146. (LTD); Bonis 1969. 181. Abb. 31/16, 56/1-2, 39/4 (rontott).stb.; KELEMEN-MERCZI 2002. 41-42, IIIt.16-22, IV.t.1-8, V.t.1-4; SCHINDLER.-KAUDELKA, E. ZABEHLICKY-SCHEFFENEGGER, S.: Die bodenständige Keramik vom Magdalensberg, Ein Anfang. In: Kelten, Germanen, Römer im Mitteldonaugebiet vom Ausklang der Laténe-Zivilisation bis zum 2. Jahrhundert, Brno-Nitra, 1995. 177-198, Magdalensberg 2.csoport. 80 OTTOMÁNYI 1981. 59-60, XI.t./1-З; GRÜNEWALD 1979. Taf.80-81. 81 BÁNKI 1998. 25. sír, Abb.11/25.8, Abb.23/10.