Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

kezdődő, ki nem bontott gödörhöz tartozik. Sorolható a következő periódusba is. G/5, obj.: Hosszúkás, égett betöltésű gödör, benne talpas tál, besimított töredék s plasztikus díszítésű, kézzel formált edények. Római kerámia nincs. A H/3, szelvény nagy agyagnyerő gödre is tartalmaz grafitos kelta, Augustus kori szürke s festett római leletanyagot egyaránt. A H/5a szelvény legalsó gödreinek egyikéből, a 6. fal alatt, került elő tojás alakú nagy edény töredéke. A többi gödör is ugyanarról a szintről indul. Esetleg még a következő periódusban is használatban lehettek. Claudius érem került elő a C/ll. szelv. agyagnyerő gödréből is, de betöltését későbbi leletanyag a 4. századra keltezi. Objektumon kívül is találtunk a szelvényekben ilyen korai leletanyagot pl. C/9. szelvényből Claudius érem, de nincs hozzá köthető, körvonalazható objektum. Leletanyag, LT D kerámia (110. kép). E szakasz objektumaiban a leletanyag 90%-át a római kort megelőző kelta jellegű kerámia alkotja. Főleg szürke színű, simított felületű, gyakran besimított díszítésű edények és kézzel formált kerámia jellemzik a periódust. Tipikus kelta kerámiaformák (tojásalakú nagy edény, duzzadt peremű gömbölyű tál, S profilú tál), grafitos edények s a sávos festett kerámia is gyakori, de soha sem tisztán kelta objektumban. A későbbi római típusok száma elenyészően kevés. Festett kerámia ill. amfora töredék, nagyon ritkán itáliai vékonyfalú edény utánzata. Flavius kori sigilláták még nincsenek, római érem viszont elég sok. Grafitos kerámia: (110. kép/5). Pátyi lelőhelyek: A' terület rábontás déli fele, 1. ány s a H/kőépület alatt több helyen. Ld. H/4ab-8-9. gödörházból. A H/3, szelvény, ahol talán a nagy agyagnyerő gödör anyagához tartozott. Valamennyi töredékünk kis perem darab, az edény további díszítése pl. fésülés már nem maradt meg. Az „A" területről származó töredék egy nagy, széles szájú, peremén két bordával tagolt edénytípushoz tartozott. M A többi a duzzadt peremű, borda nélküli formába sorolható. Grafit nélküli duzzadt peremű forma a G/31.1, objektumból. Egyik sem tisztán kelta leletanyaggal rendelkező objektum (Az'A" területen van egy római leletanyag nélküli kemence, de töredékünk nem a kemencéből, csak a közelében, 1. ásónyomból került elő). A G/31.1, objektuma az 1. század közepéig, a H/3 agyagnyerő gödre az 1. század második feléig, esetlegvégéig keltezhető. A H/4b-8-9. objektum egy Severus kori planírozáskor feltöltött korábbi gödörház, kevert leletanyaggal. A grafitos anyagú, fésűs díszú fazék jellegzetes nyugati kelta forma. A keltaság egész területére jellemző. 64 Ld. OTTOMÁNYI 2005a. Abb.16.1.; KELEMEN-MERCZI 2002. 43-44. VII.t.7. Az LTC korszak elején jelenik meg, gyakran fésülés nélkül, majd az LTD korban tömegesen fordul elő minden település anyagában. Korábbinak tarthatjuk a kisebb, inkább kihajló, ritkábban duzzadt peremű, többnyire borda nélküli változatokat. Gyakran fésülés sincs rajtuk. Az LT-D periódusra keltezhető az un. Wulstrand, dudoros peremű s jobban tagolt nyakú típus.

65 Kis mennyiségben tovább él a kora római időszakban, az i. sz. 1. században, néha a 2. század első feléig.

66 A római hódítás után a grafit beszerzése már nehézségekbe ütközött, ezért az LTD

2 periódustól kezdve gyakorivá válik, hogy csak grafltmáz kerül az edényre, vagy szemcsés, csillámos anyagból, érdes felülettel, de már grafit nélkül gyártják a korábbival megegyező formájú és díszítésű edényeket. Ilyen Pátyon a G/31.1.gödörházából került elő ill. kavicsos anyagból „Wulstrand" peremtöredék az A/l. szelvény gödréből. Fehér-vörös festett sávos kerámia az 1982-es ásatás egy későbbi (3. sz. eleji) planírozással feltöltött agyagnyerő gödréből származik, („a" obj.). A betöltött anyag többsége keltaszürke simított, besimított és kézzel formált kerámia. Festett sávos kis töredékünk e cserepekkel együtt az i. sz. 1. századra tehető. Ugyanakkor sok festett római töredék s 3. sz. eleji érem utal a későbbi betöltésre. (OTTOMÁNYI-Gabler 1985. XXI/3, 5.) Kelta festett sávos és grafitos kerámia forma volt együtt az 1999-es ásatás „G" területének kerek gödörházában (G/31, szelv.l. obj.), nagyon sok simított szürke tál, hombártöredék és kézzel formált kerámia kíséretében (111. kép/l). Ugyanitt van egy kis vékonyfalú pohár is, melynek sötétvörös festése ugyanolyan színű s minőségű, mint a vörös sávos festés. Hasonló pohár a G/29, szelvényből is előkerült. Ld. 65. kép/5. Festett sávos nagy tárolóedény a H/l. szelvény kemencéjének mintásán festett edénye is. Formája egyedül ez utóbbinak állapítható meg. A többi csak oldaltöredék. Valószínűleg az un tojásalakú fazék szűkebb vagy szélesebb szájú változatához tartozhattak. A vörös-fehér festett sávos díszítés a késő kelta LTD periódusban tűnik fel s nyugati eredetre vezethető viszsza. Európa kelták által lakott részén az i. e. 1. században a római foglalás elejéig mindenütt megtalálható. Nagy Lajos és Bonis Eva foglalkozott a Magyarországi festett kelta kerámia eredetével és elterjedésével.

67 A kerámia fajta ritkasága azt mutatja, valóban csak a 65 A forma részletes ismertetését szakirodalommal s analógiákkal együtt ld. OTTOMÁNYI 2005a. 110-113. 66 BÓNIS-GABLER 1990. 168. 21.jegyz;.KAPPEL, I: Die Graphittonkeramik von Manching (Die Ausgrabungen in Manching Bd.2., Wiesbaden 1969. 56-57. 131. jegyz. 67 Elterjedési térképet ld. OTTOMANYI 2005a., Abb.15. Analógiák 106-110. Uj lelőhely, ami még nem szerepel az elterjedési térképen Zamárdi-Kútvölgyi dűlő ld. HONTI 2004. 49. és Pilisvörösvár-Sima dűlő (MRT 7, 21/1 l.lh.) 128