Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Ottományi Katalin: A pátyi római telep újabb kutatási eredményei - III. A telep periodizációja, kormeghatározás

magaslati telepeken ill. környékén gyárthatták, ott se mindenhol. E központi helyekről kereskedelem útján jutott a környező telepekre. A Gellérthegyről pl. dél felé, valószínűleg a Dunán szállították Nagytéténybe, Szigetszentmiklósra s talán Százhalombattára is, mert itt helyi gyártásra utaló nyom egyelőre nincs. Egy belső úton juthatott el Budaörsre s Pátyra. Gyártásukat és használatukat a Gellérthegy-Tabáni telepen Bónis Éva az i. e. 1. sz. második felére és az i. sz. 1. sz. első felére teszi, súlyponttal Augustus korára. Helyi gyártásra utaló kemence és rontott, selejt töredékek kerültek elő pl. a Gellérthegyről, Békásmegyerről.

68 Az eredeti kelta festett sávos díszítést a római kor első évszázadának közepéig használták. Római utánzata az i. sz.1-2. században jellemző. Aquincumban s Brigétióban több helyen gyártották is.

69 Mintásán festett kerámia a H/l. szelvény kemencéjéből került elő (110. kép/6, 111. kép/2). Nagy tárolóedény, festett sávos díszítéssel s inda ill. háromszög mintákkal. Legfőbb analógiáját a késő kelta Gellérthegy Tabáni un, geometrikus díszű edényeknél találjuk. Ott is festett sávokra oszlik az edény. Pátyon a vörös sávon van a festés, az LT-D gellérthegyi edényeknek is van egy ilyen kisebb csoportja. A vörös festett sávon a kihagyott festetlen részek alkotják a motívumot. (OTTOMÁNYI 2005. 18/2. kép.). A pátyi telep másik mintásán festett töredéke, a feltárt telep északi szélén, a B/2. szelvény felső, szántott humusz rétegéből került elő,

70 objektumhoz nem köthető. (5. kép) Kevert leletanyag kíséri. Festésmódja s színe teljesen más, mint az előző edényé. Fehér sávon fekete, vékony vonalas geometrikus minta részlete látható. Az edény kivitele, felületén az égetés előtt ráfestett jó minőségű fehér sáv jellegzetesen késő kelta. Az LT D periódus vörös-fehér festett sávos geometrikus díszítésű edényein látunk ilyet. Egy budaörsi hasonló korú töredéken ugyancsak fehér festett sávon vannak félkörívek, bár kisebb és sűrűbb vonalakból képzett. Mellette ugyancsak ferde vonalak, talán zeg-zúg minta.

71 Kora a fent tárgyalt sávos festett kerámiával egyezik meg. Továbbfejlődése a kora római (1-2. sz. fordulója) mintásán festett kerámiában tükröződik, már más formákon s más kivitelben. Szürke simított kerámia: (110/1-4,112. kép). A késő kelta, kora római periódus legjellemzőbb edényei a szürke színű, jól iszapolt, többnyire simított felületű, 68 BÓNIS 1969. 172 (analógiák kormeghatározását is felsorolja). Gyártásra utaló nyom: 118, Gellérthegy Nr.XIX.ház (1938-1939), Abb. 65./4, Tabán 1935/49, 1936/38, 40.gödör. stb.; NAGY 1942. 162-172. kemence. 69 BÓNIS 1970. 71-85; OTTOMÁNYI-GABLER 1985.206-207, 85-86.jegyz. 70 Ltsz. 2001.6. 34. 3. Id. OTTOMÁNYI 2005. 18/2. kép. 71 Részletesebben analógiákkal együtt mind a két edényt ld. OTTOMÁNYI 2005.89-94. T/126, obj. gyakran besimított díszítésű tálak s fazekak. Először azokat a jellegzetes típusokat emelném ki, melyek többnyire az Augustus kori leletanyagra jellemzőek.

72 Talpas tál több helyen került elő a pátyi telepen (19. kép/2, 112. kép/2), főleg tárolóvermekben s a H/3, szelvényből. Ezek mind talpak. Valószínűleg tálperemeink egy része is ide tartozott, de jelenleg kérdéses milyen peremet köthetünk hozzá. Az analógiák többsége is talp, ld. Gellérthegy-Tabán. Duzzadt peremű tálak vannak Manchingban, vízszintes peremű formák az un. dák gyümölcsöstálak. Ez utóbbiakra hasonlít a C/14. tárolóveremből előkerült kézzel formált tál is, melyet ugyancsak ide sorol Horváth Friderika. (HORVÁTH 2006. 3. kép/7.) A késő kelta kerámiában főleg nyugati területen fordul elő pl. Manching. A keleti keltáknál ritkább. Az LTD periódusra keltezhetjük, Budaörsön Augustus kori sigillátával egy gödörházból került elő.

73 Legutóbb Érden s Budakalászon, egy-egy Duna parti, késő kelta, római foglalást megelőző, telepen tűnt fel.

74 A római korban kb. az 1. század közepéig használták. A típus a késő római kerámiában újból megjelenik. (OTTOMÁNYI 1991. 10.t./47, 50). Y peremű tál v. fedő: (112. kép/l) Tárolóvermekből s korai házakból ill. az F/Kőépület keleti feléből került elő. Ilyen peremmel főleg fedők készültek a késő kelta időszakban, majd a kora római korban tálként élt tovább pl. Magdalensbergben, i.e.20-tól Claudius korig. Budaörsön Augustus kori sigilláta keltezi.

75 Későbbi változata mélyebb tál (20. kép/5). Hasonló egy Fejér megyei tumulusban fordul elő a 2. sz. elején. (OTTOMÁNYI 2005a. 101. Abb.5/5). Duzzadt peremű gömbölyű kelta tál'az 1. század elejétől („A" kemence) a század közepének s második felének gödreiben s házaiban fordul elő Pátyon. (19. kép/l, 112. kép/3). Ilyen peremmel kis csészék s nagyobb tálak egyaránt készülnek. Formája lehet gömbölyű vagy már kissé bikónikus. A Gellérthegy-Tabáni festett és szürke kerámia gyakori táltípusa. A szürke változaton nincs díszítés. Bónis a legkésőbbi kelta tálformák közé sorolta. Kelemen M. az Esztergom környéki anyagnál ugyanezt az LTD

2 periódusra történő keltezést támasztja 72 Budaörsön két Augustus kori sigillátával keltezett házból kerültek elő. Ld. OTTOMÁNYI 2005a.96-105. 73 PINGEL, V.: Die glatte Drehscheibenkeramik von Manching, Die Ausgrabungen in Manching Bd.

4., Wiesbaden 1971. Taf.54/808, 810, Abb.11/10 stb.; BÓNIS 1969, 180-181, Abb. 34/12. stb.; OTTOMÁNYI 2005a 101, Abb.5/4 74 MRT 7, 9/18.Ш. Érd-Tepecs. OTTOMÁNYI Katalin 2006. évi ásatása. Ld. RégKut 2006; MRT 7, 3/12.1h (Budakalász-Csajerszke) МО-ás útgyűrű megelőző feltárása 2005-ben, OTTOMÁNYI RégKut 2005. 190 75 OTTOMÁNYI 2005a, 101. Abb.5/5 129