Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Klamár Zoltán: Halálban is közösség. Az adorjáni temető vizsgálata

számára a gyarapodás ideje, lélekszámbelileg és anyagi javak tekintetében is. Fontos mérföldkövet jelent a fiókegyház megszervezése, ugyanis ez nem csak nagyobb fokú különállást biztosít az ókanizsai kegyuraságtól és a városi önkormányzattól, hanem a falu települési funkcióit változtatja meg minőségileg. Már nem Ókanizsára járnak templomba, esküvőre, keresztelőre, bérmálásra és nem a város temetőjébe viszik halottaikat. A faluban működnek az egyház intézményei, és van saját bírájuk. Az életminőség javításaként, 1891-ben a falu fő utcáját a temetőig kiköveztetik.

32 Az intézkedés mindenképpen jelzés értékű és fontossági kapcsolatra utal, jelesül az élő közösség már eltávozott tagjaihoz fűződő viszony súlya következik ebből a beruházásból.

33 Ugyanis a falun átvezető, Ókanizsát Zentával összekötő országútnak még nincs szilárd burkolata, és a két város közti közlekedést minőségileg nem változtatja meg az adorjáni főutca temetőig történő kikövezése. Az 1910. évi népszámlálási

34 adatok szerint a falu lakóinak száma tovább nőtt, és már jóval ezer fölé emelkedett, 1346 főt írtak össze ekkor. A lélekszámbeli gyarapodás tovább folytatódott és 1941-re 1513 főre emelkedett.

35 A második világháborút követően még 1948-ban is a növekedés volt jellemző a közösségre, hiszen ekkor 1542 lakost írtak össze. Az 1953-as összeírás az első, amikor népességfogyást mutatnak a statisztikák, 1504 főre esett vissza a lakosság száma, vagyis az 1941-es lélekszám alá csökkent. A folyamat némileg felgyorsul és 1961-re már csak 1335 a lakosok száma. A népesség csökkenésének üteme lassul, 1971ben 1236 az összeírt lakosok száma. 1981-re éppen csak, hogy túllépi az ezerkettőszázat, ekkor 1203 lakosa van a falunak. Tíz év alatt majd ötven fővel csökken Adorján lakosainak száma, 1991-re 1158 lakos él a faluban. Az elköltözés következtében 1948 és 1991 közötti időszakban a közösségből 384 egyén távozik. 1948 és 2001 között az egyházi halotti anyakönyvek tanúsága szerint 791 lakos halt meg.

36 A fogyás kisebbik hányadát teszi ki az elköltözők száma, a közösségre a mind fokozottabbá váló elöregedés a jellemző.

37 Ugyanakkor az is látható, hogy még ilyen kedvezőtlenül alakuló lakossági struktúra ellenére is a közösség mérsékelni tudta a csökkenés ütemét. A FALU TÁJSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE ÉS A TEMETŐHELY KIALAKULÁSA Adorján falu közvetlenül a Tisza jobb partján terül el, az ártér magaslatán, észak-déli irányban. A falu épületegyüttesének és utcahálózatának fejlődési lehetőségeit nagyban meghatározta a Tisza folyó, ugyanis a határ egy részére, alacsony fekvése miatt bejárt a víz, Adorján falu és temetője. A térképfelvétel a temető megnyitásának idején készült, jól látható az élő falu - halott falu kettősség. (Bécs, Kriegsarchiv Section № 64 Colone № XXXVIIl. 1865-66.) 93