Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Sz. Tóth Judit: A németek viselete Pest megye nyugati felében

Sváb jellegzetességként a parasztviseletben mindvégig megmaradt a szögletes formájú, kék vagy fekete kötény. Különleges volt a leányok széles, lapos fonatból, széles fésűre tűzött hajviselete. A német asszonyok nagyméretű fejkendőiket változatos és szokatlan formákra kötötték, a keményített kendőkből pedig tarkón megkötött sváb sopfot csináltak. A ruhák anyaga a jómódot tükrözte. Ünnepivé nem a díszítettsége, hanem a kelmék jó minősége, viszszafogott színei, harmonikus együttese tette az öltözetet. A kivetkőzés a férfiaknál a század elején, a fővárosba járó nőknél a harmincas és a negyvenes években lett nagyobb arányú, de a parasztasszonyok a kitelepítések után is, a legidősebbek napjainkig a jellegzetes JEGYZETEK 1. HUTTERER Miklós, 1973. 2. HUTTERER Miklós, 1973.104. 3. BONOMI Jenő, 1933. 4. MANHERZ Károly szerk. 1975-től folyamatosan, Budapest, 1-20. kötet 5. GRYNAEUSNÉ PAPP Emilia, 1955-58. EA 9938, EA 10052 ltsz. Kézirat. 6. MANHERZ, Kari, 2000. 7. MAJOR, Katalin, 1985.; HAJDÚ, Elisabeth, 1993. 8. LACKOVITS Emőke, 2001. 9. Ürömi képek. 2003. A CD anyagát magánszemélyek családi fotóalbumaiból válogatta Szekeresné Juhász Éva. 10. LACKOVITS Emőke, 2001. 47. 11. GRYNAEUSNÉ PAPP Emilia, 1958.3. 12. BOROSS Marietta, 2000.145. 13. FLÓRIÁN Mária, 1997. 14. Magyar Néprajzi Lexikon 3. 679. 15. BOROSS Marietta, 2000.146. 16. U.o. 17. BOROSS Marietta, 2000.147. 18. GRYNAEUSNÉ PAPP Emilia, 1958. 6. 19. FLÓRIÁN Mária, 1997. 650. 20. GRYNAEUSNÉ PAPP Emilia, 1958. 3. 21. BOROSS Marietta, 2000.145. 22. GRYNAEUSNÉ PAPP Emilia, 1958. 3. 23. Lm. 7. 24. LACKOVITS Emőke, 2001. szerint Hidegkúton a 20. sváb vonásokat megőrizve öltözködnek. A hagyományos viselet rendjét, az öltözködési szokásokat legjobban Budaörs sváb közössége őrizte meg. A jellegzetes népszokások (farsangtemetés, lakodalom) felújításakor, a sváb bálok divatbemutatóin sorra kerülnek elő a családokban őrzött eredeti ruhadarabok. Egy-két településen a helyi viselet-együtteseket, a női öltözködés életkor- és alkalom szerinti változatait eredeti anyagokból babákra megvarrt öltözeteken ismertetik meg az érdeklődőkkel. A dolgozat múzeumokban és magán személyeknél őrzött archív fényképek, viseleti tárgyak és interjúk felhasználásával mutatja be a Budai-hegység és a Pilis németségének - a századfordulón még egységes, majd helyi változatokban megújuló - népviseletét. század elején még hordták a szűr formájú posztó köpenyt, télikabát gyanánt. 25. BOROSS Marietta, 2000. 142. 26. BOROVSZKY Samu, 1910. 31. 27. BOROVSZKY Samu, 1910. 31-32. 28.

1. SÁNDOR Ildikó, 1990. II. kép 29. BOROSS Marietta, 2000.150. 30. BOROSS Marietta, 2000.153. 31. GRYNAEUSNÉ PAPP Emilia, 1955. 6. 32. BOROSS Marietta, 2000.153. 33. FOGARASY-FETTER Mihály, 1998. 294. 34. BOROSS Marietta, 2000.152. 35. BOROSS Marietta, 2000.148. 36. GABNAY Ferencz, 1906. A Duna jobb partján Budakeszi, Budaörs, Törökbálint, Hidegkút, Bia, Zsámbék, Budakalász, Dunabogdány településeken gyűjtött anyagot, valamint Pest környékén. Igen értékes felvételei a Néprajzi Múzeum fotótárában találhatók. 37. GABNAY Ferencz, 1906. 98-99. 38.

1. m. 107-108. 39. BOROSS Marietta, 2000.148. 40. Lm. 149. 41. BOROSS Marietta, 2000.155. 42. MAGOS Béla, 1998.15. 43. GABNAY Ferencz, 1906.101. szerint a törökbálinti nyoszolyó leány hajfonata a többi leányénál szélesebb és laposabb, homlokán művirág koszorú van. A menyasszony fejét ezen kívül még mirtuszkoszorú is ékesíti. 44. MAGOS Béla, 1998.16. 76