Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Kocsis Gyula: Szőlőbirtoklás, bortermelés Cegléden a XVIII. század utolsó harmadában

termését (a természetes számokat százalékra átszámítva). A terméseredmények további feldolgozása során az egyes gazdaságok adatait az adott szőlő termékenysége alapján csoportosítottuk, majd az így kialakított csoportokat az 1770. év terméseredménye alapján további alcsoportokra bontottuk.

30 (A termésingadozásról készített grafikonok a mellékletben láthatók.) ÖSSZEFOGLALÁS A elvégzett vizsgálatok eredményeként elmondhatjuk, hogy a ceglédi háztartások szőlőbirtoklása nem tartott lépést a háztartások számának növekedésével. Úgy tűnik, egyre növekvő számú az a réteg, amelynek megélhetését a mezőgazdaság csak közvetve - munka lehetőséget biztosító ágazatként szolgálja. Az elemzés során az is bebizonyosodott, hogy nincs szoros összefüggés a jobbágytelek használata és a JEGYZETEK 1. A Hármas kis tükör egy 1942. évi kiadásából idézi BALANYI Béla, 1994. 541. A munka első kiadása 1773-ban, a jelen tanulmány által tárgyalt időszak közepén jelent meg Pozsonyban. (SZENNYEI József, 1900. VII. 14121415.) A Kossuth Múzeum könyvtárában hozzáférhető későbbi kiadások közül az 1848-ban megjelent kötetben a szöveg eltér a fentebb idézettől: „Itt van Czegléd, Abony, Kőrös, Kecskeméttel, Gazdag négy nagy város...." 2. BOROSY András, 1997.513. 3. A csöbör mértékként elsősorban EK- Magyarországon, a Partiumban, illetve DNy-Dunántúlon volt használatos. Országos használatára nincs adat. Ismétlődő nagyságai: 40-42., illetve 62-67 liter közöttiek. BOGDÁN István, 1991.169. 4. Pl. a Néprajzi Látóhatár I. évfolyamának (1993) 3. száma lényegében erről a kérdésről szól. 5. A legújabb összefoglalás szerzője szerint a monokultúrás borvidéken a szőlőbirtoklás jelenti a fő megélhetési forrást, sőt ez a társadalmi felemelkedés eszköze, míg a Duna-Tisza közén (és máshol is) jobbára csak kiegészítő üzemága a paraszt polgári, jobbágyparaszti, illetve zsellér és céhes iparos gazdaságoknak. ÉGETŐ Melinda, 2001. 594. 6. WELLMANN Imre, 1989. 590. 7. CSITE András, 1999.14. 8. Az összeírásokat a Pest Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya (a továbbiakban PML NkO) őrzi Cegléd város levéltára részeként az V4.a. jelzet alatt. Az anyag évrendezett, így a tanulmányban évek szerint említjük, többnyire külön hivatkozás nélkül. 9. PETRÓCI Sándor, 1961., NÓVÁK László, 1981., KOCSIS Gyula, 1995. 10. A T 25074 nyilvántartási számú, 2001-ben lezárult kutatás a család- és háztartásszerkezetnek, valamint a paraszti gazdaság változásainak összefüggéseit vizsgálja. teleknagyság, illetve a szőlőbirtoklás között. Vannak olyan gazdaságok, amelyek jelentős - nemegyszer az egész teleknél is nagyobb - telekhányaddal rendelkeznek, feleslegüket mégsem fordítják szőlővásárlásra. A vizsgált két évtized alatt nem kezdenek szőlőművelésbe. A dolgozat szerzőjének inkább csak megérzése, mint konkrét elemzéssel alátámaszott megfigyelése az, hogy elsősorban a katolikusok között találhatók azok a gazdaságok, amelyek az 1770-es években nem élnek a szőlőtermesztés lehetőségével. A háztartástörténetek további eredményeként figyelemmel tudjuk kísérni azon családokat, amelyek nemegyszer jelentős nagyságú szőlőbirtokuk mellett élelmiszeripari berendezést (borsajtót, pálinkafőző üstöt, szárazmalmot), gyakran többfélét is birtokolnak. Megtalálhattunk egy szűk réteget is, amely tagjainak már a szőlőművelés jelenti a fő megélhetési forrást. 11. Az említett gazdasági ágak adóztatásában beállott változások a dolgozat tematikáját nem érintik, így részletesebb ismertetésüktől, értelmezésüktől itt eltekint a szerző. 12. Az egyes összeírások keltezésének problémáját egy korábbi munkánkban már tárgyaltuk - KOCSIS Gyula, 1995. 13. A fenti megállapítások azt is jelentik, hogy a korábbi szakirodalomban a dikális összeírásokra alapozott tanulságokat bizonyos esetekben kritikával kell kezelnünk. 14. PML NkO XI. 602. A ceglédi Vallásalapítványi uradalom tiszttartójának iratai, összeírások. 15. A kétféle forrás egybevetésével végzett datálást megerősíti NÓVÁK László, 1982. 168. 16. WELLMANN Imre, 1979. 60-61. 17. BOROSY András, 1997. 513. 18. Az 1769-es összeírás nem maradt fent, így a csoport időhatárát 1768-ban kényszerültünk meghúzni. 19. PmL NkO Cegléd város lta. V.l.b. A jegyzőkönyvek ezen első kötete nagyon kevés, hézagos bejegyzést tartalmaz a XVIII. századról. 20. Mintegy fél évszázaddal később, az 1820-as évekre a háztartások száma (az 1770-es évek adataihoz viszonyítva) megkétszereződött, a szőlők kiterjedése pedig kétharmadnyival növekedett. Az 1821-1847 közötti években a szőlőingatlan forgalom évről-évre jelentősen ingadozott (KOCSIS Gyula, 1997b). Az adásvételek száma 1834-ben és 1841-ben volt a legalacsonyabb (17 eset), míg a csúcsot 1722-ben érte el (73 eset). Ezekhez az adatokhoz viszonyítva tűnik reálisnak az 1769. évi nyolc szőlőeladás és alacsonynak az évenkénti egy. 21. A 28-ból hiányzó négy nem adásvétel, hanem osztozás, vagy becsű, illetve egy szőlő két részletben történt eladása. 22. PmL NkO V.l.b. 1815. június 16. 23. Az összeírások rendszerint novemberben készültek és a készítés évének terméseredményeit tartalmazzák. Tehát 24