Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Kocsis Gyula: Szőlőbirtoklás, bortermelés Cegléden a XVIII. század utolsó harmadában

pl. az adott esztendőben január-november között eladott szőlő termésének, illetve területének már jelentkeznie kell az összeírásban. 24. Tanú vallatások jegyzőkönyve. PmL. NkO V.2.c. 3. köt. 1819. május 4. 25. PmL NkO V.l.b. 256. old. 1772. jan. 22. 26. PmL NkO. V.2.c. 3. köt. 1821. máj.14. 27. A kapás négyszögölben/négyzetméterben kifejezett kiterjedéséről még a Duna-Tisza közére vonatkozóan is nagyon eltérő vélemények olvashatók a szakirodalomban. A dolgozatban ezek megvitatására nincs lehetőség. 28. Az 1828. évi országos összeírásban a ceglédiek azt állították, hogy a ceglédi szőlőkben minden kapás után 1 akó borterméssel lehet számolni, amely mennyiség már a dézsma levonása után marad a gazdának. MOLNÁR Géza, 1931. 247. 29. A vizsgált időszakban a környéken nem említenek olyan évet, amely különösen előnyös, vagy káros hatással lett volna szőlőkre. SZILÁGYI Tibor, 1993. 30. Például: az 1-1,9 akó/kapás termékenységü szőlők (összesen 60 db) között megkülönböztettük azokat, amelyeknek 1770. évi szőlőtermése 1-9 akó, 10-19 akó, 20-29 akó, stb. között volt. Ezt a százalékszámítás indokolta, hiszen az 5 akónyi termés esetében az egy akónyi változás 20%-ot jelent, míg a 20 akónyi termés esetében ugyanennyi változás csak 5%-ot 25