Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Kocsis Gyula: Szőlőbirtoklás, bortermelés Cegléden a XVIII. század utolsó harmadában

volt számbavenni. A termésátlagok vizsgálatára az ad lehetőséget, hogy az összeírások 1777-ig nem a területet, hanem a termés akóban meghatározott mennyiségét rögzítették, a következő esztendőtől viszont már a szőlőterületek kapásokban

27 kifejezett mennyisége található meg az egyes gazdaságok adózás alá eső vagyontárgyai között. így tehát, ha egy gazdaság 1777. évi bortermését elosztjuk a gazdaság birtokában lévő kapások 1778. évi számával, megkaphatjuk az adott szőlőbirtok kapásonkénti termésátlagát. Természetesen ez a számítás csak akkor helytálló, ha a szőlőterület ebben a két esztendőben nem változik. A birtokforgalom áttekintéséből láttuk, hogy a szőlők adás-vétele nem túlságosan gyakori, a két esztendő alatt mintegy ötven adásvétel miatt bekövetkezett területváltozást feltételezhetünk, így a vizsgálható 351 gazdaság túlnyomóan nagyobb hányadában a területnagyság valószínűleg nem változott. Az elidegenítés mellett az öröklés is előidézheti egy-egy gazdaság szőlőterületének változását. Nem tudjuk azonban, hogy a fenti két esztendőben anyakönyvezett ceglédi felnőtt férfi halottak közül mennyi volt a A példából az is látszik, hogy a gazdaság bortermése minden esztendőben nagymértékű változást mutat. Ennek a jelenségnek sokféle oka - közte a fentebb már említett birtokterület változás is - lehet. A termést befolyásolhatja még az időjárás, a szőlőültetvény állapota, azaz a kapásonkénti átlagos termékenysége, a befektetett munka mennyisége és minősége is. Míg az időjárás hozzávetőlegesen egyformán hat a területen,

29 a többi tényező a kései kor kutatója számára megszőlőbirtokos, továbbá azt sem tudjuk, hogy a korábbi esztendőkben elhunyt szőlőbirtokosok örökösei közül hányan folytatták le az 1777-78-as esztendőben az öröklött birtok megosztását. Azt kell tehát mondanunk, hogy az öröklés által előidézett területváltozás vizsgálatára semmilyen eszközzel nem rendelkezünk. A jelen dolgozat mellékletében közölt táblázatból láthatjuk, hogy az egy akó/kapás, illetve a több mint 5 akó/kapás átlagtermés az összes vizsgált eset 25%át (90 eset) teszi ki. Ezekben az esetekben gondolhatunk arra, hogy a kirívóan alacsony, illetve kirívóan magas termésátlagok előidézője - legalább részben - a területváltozás lehet. A fennmaradó 75%nyi eset háromötödében 1-2 akó/kapás, míg két ötödében a nagyobb 3-4 akó/kapás átlagterméssel számolhatunk.

28 A termésingadozás vizsgálatát szintén a dikális összeírásokból összeállított háztartás-történetek alapján végeztük el. A háztartástörténeti adatlapokat az ingatlanforgalom kapcsán már említett Ungvári János főbíró példája szemlélteti. (Táblázat első oszlopában a személy azonosítását lehetővé tevő házszám található.) ismerhetetlen. A példaként bemutatott háztartás bortermésre vonatkozó adatsorából látszik, hogy az 1760as évek második felében gyengébb, 1770-ben közepesjó, az 1770-es évek első felében kiváló, míg az évtized második felében gyenge volt a bortermés. Ezért a háztartástörténetek bortermésre vonatkozó adatainak feldolgozása során azt a megoldást alakítottuk ki, hogy az 1770-es évet vettük alapul (100%-nak) és ehhez viszonyítottuk a korábbi és későbbi esztendők UNGVÁRI SZEMÉLY JÁRMOS GULYÁN FEJŐS HÁMOS, SERTÉS JUH SZÁNTÓ RÉT AKÓ BOR JÁNOS ÖKÖR MARHA TEHÉN MÉNESES LÓ ILLETVE KAPÁS SZŐLŐ 342 4 10 8 5 3-5 0 37 59 13 114 akó 1765 347 4 10 9 6 3-5 0 50 96 23 68 akó 1766 365 4 10 9 8 3-4 0 46 55 9 78 akó 1767 804 1768 393 4 10 10 5 3-3 0 40 97 12 126 akó 1770 496 4 10 8 5 3-5 0 40 97 12 175 akó 1772 502 2 10 9 6 3^ 0 35 10/8 145 akó 1773 502 3 12 7 5 3-4 0 45 10/8 132 akó 1774 502 2 10 9 2 3-3 0 25 10/8 60 akó 1775 570 2 10 6 4 3-3 0 40 10/8 60 akó 1776 588 2 9 6 4 3-3 0 40 93 18 42 akó 1777 596 col. 6 7 4 2-Л 2 45 56 13 16 к 1778 596 col. 6 9 2 2-4 1 9 56 13 16 к 1779 596 col. 6 8 1 3-2 0 10 56 13 16 k 1780 637 col. 6 4 3 2-2 0 10 56 13 10 к 1782 637 " " " 1783 1784 1768-ban főbíró, 1783-ban a „város gazdája". Egy borsajtót (1777-79 és 1782) és egy pálinkafőző üstöt (1777-78 és 1780-82) is összeírtak a gazdaságában. Lakója: Országh János (1775) és Tóth Panna (1777). 23