Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

Riminiben - Gönyey Katával, Szabó Ervinnel és Viktorral hasznosítani.

404 Delsarte követője, Bess M. Mensendieck az eszmét orvosi bázison továbbfejlesztette és a világon elsőként dolgozott ki olyan rendszert, mely kimondottan a női test képzésére szolgál. NyugatEurópában hamarosan szárnyat bontanak a Mensendieck-féle női testkultúra intézetek. 1911-ben Alice is ilyen intézetben sajátítja el az elméleti ismereteket. Berlin után a norvégiai Loftusban a gyakorlati anyaggal ismerkedik meg. Itt szerzi meg diplomáját is. Hazatérve 1912-ben lánya születésnapján nyitja meg iskoláját Budán a Ménesi út 8. szám alatt. Kezdetben húsz lelkes növendéke volt. Ekkor adja ki első tájékoztató jellegű füzetét „Egészségi és szépségi torna nők és gyermekek számára Mensendieck rendszere szerint" címmel, melyből már világosan kiderül az az újító szándék, mely Magyarországon akkor egyedülálló volt.

405 Madzsarné túlzott szerénységének köszönhető, hogy egyesek összekeverik a Mensendieck, Koffler és a Madzsar-rendszert. Madzsarné már 1912-ben új gyakorlatokat talál ki és ezek száma az évek folyamán egyre szaporodik. Egy-két év alatt túlhaladja mesterét, Bess M. Mensendiecket. „Nem is lehet elképzelni, milyen kevés volt az, amit Kisanya Mensendiecktől magával hozott"

406 - olvasható a Palasovszky hagyaték egy kéziratában. Az iskolának a húszas évek elejéig nagyon sok ellensége volt. Az ellenséges tábor csupán a harmincas évek elején kezd szűkülni. Az új törekvéseket képtelenek voltak - még orvos körökben is elismerni, botrányosnak tartották, hogy egy „úri nő" pénzért tanít, erkölcstelennek ítélték a meztelen tornát. Csupán három ismert orvos, dr. Szily Jenő nőgyógyász, dr. Zimmer Nándor és dr. Farkas Aladár ortopéd orvosok álltak ki bátran rendszere mellett.

407 Nekik köszönhető talán elsősorban, hogy az egészségi tornát idővel majd minden gyógyintézet bevezette.

408 A tízes évek közepén kezdett elterjedni a zongoraoktatásban az ún. súly technika. Ezt az irányt főleg Kovács Sándor és Varró Gréte ismert zenepedagógusok képviselték. Növendékeiket Madzsarnéhoz küldték, hogy ne csak csuklóból, hanem centrálisán történjen az izomerő-adagolás. Madzsarné ekkor kezd énekeseket is tanítani helyes légzőtechnikára.

409 1919-ben Lukács György meghívta Madzsarnét az 196 Madzsar Lili és Palasovszky Ödön (Madzsar József felvétele)