Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

Közös nyaralás (Vámbéri/ Rusztemék, Szabó Ervin, Gönyey Kata, Jászi Viktor és Alice) niségnek" tartja. Nem véletlen, hogy e nehéz helyzet után fog neki Alice a francia erkölcstan fordításának. Bolgárral Marxot olvassa és „ha nem értek valamit, úgy megmagyarázza. Oly nagyszerű dolog új szempontokból látni a világot, kis Ervin!"

290 Madzsarné a Szabadiskola szinte minden előadásán jelen van.

291 Ekkor már szakavatott ismerője a progresszív irodalomnak, mint ezt egy Szabó Ervinhez írott Pór Ödön levélből is megtudhatjuk.

292 Sokirányú érdeklődése a képzőművészetekre is kiterjed. „Mindennél jobban vágyok festeni tanulni" - olvashatjuk egyik 1907-es keltezésű levelében.

293 Hamarosan teljesült óhaja Lesznai Anna körtvélyesi birtokán. „Mali fog festeni tanítani... tervezett néhány kanapé-párna mintát, az egyiket elkezdtem tegnap hímezni... Készülünk a szomszéd faluba egy fazekashoz, aki mindenféle fazekat csinál, és próbálni fogunk mindenféle új formát és kifestjük. Mali le akar festeni, mihelyt jól leszek, ülök neki." Arról nincs tudomásunk, elkészült-e a festmény, de hogy Alice remekül tudott festeni, rajzolni és hímezni, azt több családban őrzött tárgy is bizonyítja. A körtvélyesi és a budapesti Moscovitz „dzsungliban", - ahol egy csomó „össze nem tartozó, különös és eredeti emberpéldány verődött össze" - gyakori volt a jókedv és a késő éjszakákba forduló viták sorozata. A századelő, a századforduló, illetve a tízes Ferenczyékkel Nagybányán 186 évek fiatal polgári gondolkodóit, művészeit Moscovitz Geiza konzervatív dzsunglija mellett inkább vonzotta Tante Cecile-nek, a vilnai rabbi lányának, azaz Pollacsek Mihálynénak a társasága, mely ekkor már „a marxizmus és a radikalizmus vizein evezett."

294 Gyakran megfordult ebben a felvilágosult, újakat akaró körben Madzsarné is. Itt találkozhatott először a később világhírűvé vált Polányi gyermekekkel, s azok unokatestvérével, Szabó Ervinnel. Talán ennek a szalonnak a mintájára született meg Madzsarék állandósult progresszív értelmiségi társasága a századfordulót követő években. A Baross utcai, a Ménesi úti, a Nyúl utcai, majd a Ferenc József rakparti lakásuk külön fejezetet jelent a magyar művelődéstörténetben. Madzsarék széles baráti körének létezése elsősorban Madzsarné tüneményes, sokoldalú és szuggesztív személyiségének volt köszönhető. Házukban megfordult majdnem minden jelentős művész és a huszadik század első két évtizedében otthonuk kedvelt találkozó helye volt a Huszadik Század, a Népszava, a Világ és a Nyugat íróinak. A radikális baloldal olyan neves alakjai, mint Somló Bódog, Wildner Ödön, Harrer Ferenc, Bolgár Elek, Rácz Gyula, Vámbéry Rusztem, Dániel Arnold, Zigány Zoltán, Hegedűs Gyula, Lukács Mici, Duczynska Ilona a leggyakrabban fogadott vendégek. Szabó Ervin és Jászi Oszkár a legtöbbször Méray-Horváth Károllyal vitázik.

295 A szociáldemokraták közül ehhez a társasághoz tartozott Kunfi Zsigmond és Rónai Zoltán. A ház mindig nyitva állt a kiváló tehetségű Dienes testvérek számára is, s Dienes Pál feleségének, aki szellős bőrpapucsban jelent meg zimankós téli estéken is, külön bejárat volt biztosítva. Dienes Valéria, majd pár évvel később Palasovszky Ödön voltak az egyedüliek - a családtagokon kívül -, akik a szellemek szobájába is beléphettek.

296 Még a Baross utcába látogat el Reinitz Béla is, akinek Ady-dalait itt hallja meg először maga a költő 1909 novemberében.

297 Az írók közül Bölöniék, Nagy Endre, Babits Mihály és elsősorban Ady az, akik tiszteletüket teszik a házban. Madzsar Lili visszaemlékezései alapján Ady, aki egy évben született Alicé-val, nagykárolyi piaristás évei alatt gyakran „fensterlizett", azaz sétált fel-alá Jászi Ferencék ablakai előtt. Ezt akkor udvarlási szándéknak minősítették. 1912 táján egy nagykárolyi pletyka főszereplője lesz Alice, akit összekevernek Ady egyik szerelmével, Duschnitz Alice-val. A Nagykároly és Vidéke lap szerint „egy innen származó költő el fogja venni egy itteni orvos lányát, aki most ért haza külföldről, és elválik férjétől." A keresztnevek megegyeznek, s véletlenül majdnem időben is megegyezik Madzsarné Norvégiából és Duschnitz Alice egy svájci nevelőintézetből való hazatérése. Alice-t természetesen nem izgatta a valótlan pletyka. Az viszont már annál inkább, hogy megjelent az Elbocsátó szép üzenet. Megbotránkozik a Lédát ért csapáson, s kislányának meghagyja, „ha Bandi bácsi telefonál, mindig azt kell mondani, hogy nincs itthon