Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Kocsis Gyula: Szőlőbirtoklás, bortermelés Cegléden a XVIII. század utolsó harmadában

Szent György és Szent Mihály napján kifizetendő adó összegének megállapításához. 1777-ig rendszerint azt is feljegyezték a borítólapon, hogy a készítéskor kik voltak a város hivatalban lévő vezetői, ki volt a főbíró, ki a másodbíró. Az 1765-66-os esztendőben az összeírok az adótárgyakat a lapok alján összesítették, majd az összeget a következő lap tetején megismételték és így lapról lapra „göngyölítették" a ceglédi jobbágyok számbavett javait. Az összeírást tartalmazó füzet végén a kirovás tervezetét is megtalálhatjuk. 1767-72 között szintén lapalji összesítéseket találunk, az összegeket azonban nem göngyölítették, hanem az összeírás végén laponként kigyűjtötték és így végezték el az adó alá eső vagyontárgyak városi végösszegének kiszámítását. Az adókirovás tervezete nem rendszeresen, csak egy-egy alkalommal található meg. 1773-77 között csak a lapalji összesítések találhatók meg, azonban mind a göngyölítés, mind pedig a lapalji összegek korabeli kigyűjtése hiányzik. így a kutatónak kell elvégezni a laponkénti összesítést, az adó alá eső vagyontárgyak városi összes mennyiségének kiszámítását. Az adókirovás tervezete is hiányzik. Az adókirovás tervezetének hiánya alól kivétel az 1773. esztendei összeírás, amelynek végén két változat is olvasható. Ezekben az adókirovás tervezetekben azonban olyan rovatok is vannak, amelyek magából az összeírásból hiányzanak (sertés, borsajtó, pálinkafőző üst, méhkas). A tervezetekben az egyes adótárgyak végösszegei is jóval meghaladják a következő években összeírt mennyiségeket. (Pl. a lakóházak száma 1772-ben 886, az 1773. évi kivetés tervezetben 1122, 1774-ben 947, 1775-ben 1042, 1776ban 1120,1777-ben 1121.) Mindezek alapján arra gondolhatunk, hogy az 1773.évi összeírási füzet végén néhány esztendővel későbbi adókivetés tervezetet találhatunk. A forrás lapalji mennyiségeinek általunk elvégzett összesítése alapján valószínűsíthetjük, hogy az 1778. évi adókivetés tervezetével találkozhatunk az 1773. évi összeírásban. Ezen vélekedésünket két jelenség erősíti. Az egyik az, hogy az 1777-ben először jelentkező űj rovatok (sertés, borsajtó, pálinkafőző üst, méhkas) megtalálhatók az 1773. évi összeírás végén lévő adókivetés tervezetében, a tervezet tehát csak 1777-nél későbbi lehet. Számításba kell vennünk továbbá azt a jelenséget is, hogy a későbbi (1779 utáni) összeírások közül egynek sem egyeznek az adótárgyankénti végösszegei az 1773. évi összeírásban olvasható adókivetés tervezettel (annál magasabbak). így az 1773. évi összeírás végén lévő tervezet valószínűleg a hiányzó (elveszett ?) 1778. évi összeírás adótárgyankénti végösszegeit őrizte meg a kutató számára. 1779-től kezdve az összeírások rovatai jelentősen változtak és megszaporodtak, a rovatokat latinul nevezték meg. A várost öt tizedre osztották és az összeírásokat tizedenként készítették el külön füzetekben. Az adózás alá eső vagyontárgyakat az 1767-től ismert módon a lapok alján összesítették, a lapalji összegeket a tizedösszeírás végén kigyűjtötték és tizedenként summázták, majd az egyes tizedek végösszegét ismét összeadták, így kapták meg a városi összeget. A (lakóházzal rendelkező) egyes adózó háztartásokat sorszámozták is. Az egyes tizedekben nem kezdték újra a sorszámozást, hanem az előző tized sorszámát folytatták. A levéltárban őrzött, évenként összekötött összeírás füzetcsomók között az 1781. évi öt füzet is megtalálható. Az első három tized összeírásait tartalmazó füzetek borítóján eredetileg csak a tized számát (príma -, secunda -, tertia decas) tüntették fel tintával, díszesen írott formában, a borító alján pedig feljegyezték, hogy az érintett tized mely sorszámmal kezdődik, illetve végződik. A füzetek borítóján jelenleg található évszám (1781/82) azonban későbbi bejegyzés. A levéltárban jelenleg 1781/82. évi forrásként besorolt kötegben a negyedik és ötödik tized összeírását tartalmazó füzetekről ez az (utólagos) feljegyzés hiányzik. Ennél a két füzetnél a cím formája is eltér az első három tizedétől: már magában a címben szerepel az évszám is (Conscriptio Anni 1781/82 Decas Quarta, illetve Anni 1781/82 Quinta Decas Conscriptionis). A harmadik tized összeírása a 642. sorszámú háztartással végződik, míg a negyedik tized összeírása a 729. sorszámmal kezdődik, tehát a számozásból 87 háztartás hiányzik. Ezek az eltérések azt valószínűsítik, hogy az évszám nélküli (illetve nem korabeli datálású) első három füzet nem 1781. évi adatokat tartalmaz. Ezen vélekedés igazolását lehetővé teszi, hogy az 1781. évi összeírás 4. és 5. tizedet tartalmazó füzetének a végén megőrződött az 1781. évi első és második tized összesített végösszege, valamint a harmadik tized laponkénti összesítése és végösszege. Az első és második tized összegzett számaival nem tudunk ellenőrzést végezni, de a harmadik tized számai alkalmasak az ellenőrzésre. A „Tertia Decas"címet viselő (a készítés idején eredetileg) datálatlan összeírási füzet számai jelentősen eltérnek az 1781. évi ötödik tized összeírás végén megőrződött számoktól. A datálatlan (illetve nem korabeli datálású) füzetben: 220 házat, 543 kapás szőlőt, 5 borsajtót, 14 pálinkafőző üstöt irtak össze, míg az 1781. évi ötödik tized összeírásában fentmaradt (a harmadik tizedre vonatkozó) adatok szerint 1781-ben 263 ház, 495 kapás szőlő, 4 borsajtó és 17 pálinkafőző üst volt a harmadik tizedben. Mindezek alapján teljes biztonsággal kijelenthetjük, hogy a jelenleg 1781. évi adóösszeírásként meghatározott forrás füzetei közül az első három tizedet tartalmazó nem 1781. évi adatokat tartalmaz. Az 1781. év vagyoni helyzetére csak a negyedik-ötödik tized összeírásának a végén található adatok utalnak. Az eredetileg datálatlan (illetve későbbi, ismeretlen időpontban 1781/82-re datált) három füzet megíté18