Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)

s ugyancsak ő fogalmazta meg a nagyközönséghez való felhívást, melyben bejelentette a szabadiskola megnyitását.

226 A kollektív lélek című hatalmas és jelentős tanulmánya három folytatásban jelent meg 1904-ben a Huszadik Században.

227 1904 áprilisában a Jog és sztrájk című cikke lát napvilágot,

228 melynek megjelenése szorosan kapcsolódik az április 18-i debreceni tüntetősétához. Jászi Viktorból ismét az igazságot, a munkás népet szerető és kereső hang szólal meg. „Thaly miatt - főleg politikai ellenfelei nem akartak neki megbocsátani" - majd minden Jászi Viktorról írott nekrológban olvasható. Jó tíz évvel halála előtt, 1905. január 13-án hivatalosan is jelölik Jászi Viktort a Szabadelvű Párt színeiben Debrecen I. kerületében. Január 15-én közli a Szabadság című lap, hogy Thaly Kálmánnal szemben nem óhajtanak jelöltet állítani, viszont mint megtudjuk, a felszólalók ellenkező nézeten vannak.

230 Egyhangúlag Jászi Viktort, - aki akkor dékánként működött Debrecenben - jelölik meleg lelkesedéssel. Sokan kezdenek rokonszenvezni Jásziékkal és nem kímélik Thaly személyét, pedig tudják, hogy képtelenség a koalíciós párt vezérlő bizottságának a tagját megbuktatni, „Mert én a vén kuruc vagyok, / Kardom csillog, hírem ragyog / A világot meg utálnám, / Hogy nem lenne holtig kuruc/ Thaly Kálmán/" 231 A kuruc költőt és hamisítót egyremásra kezdik kipellengérezni a helyi lapok.

232 Első programbeszédét január 17-én tartotta Jászi Viktor, melyet teljes terjedelmében közöltek a helyi lapok. Tisztában volt vele, „hogy kilátásaink a győzelemre Saját készítésű Ex Libris Szabó Ervint rajzolva - Rimini nincsenek" és a „biztos bukás tudatában vállaltam". „Én minden szabadidőmet tanári és tudományos működésem mellett, szívem minden dobbanását a szegény tudatlan népnek szenteltem."

233 A január 26-i választáson a Jászi-pártiak jócskán elmaradtak Thaly mögött. A tudós és tanár Jászi Viktor választási sikertelensége után nem csügged, állandó előadója a debreceni Társadalomtudományi Társaságnak, számos felolvasást tart és cikket ír. Politikai tárgyú cikkeiben a választójogról értekezik,

235 a házszabály módosítását szorgalmazza,

236 emlékbeszédet ír március 15-ére.

237 A debreceni akadémián felállítandó magyar irodalmi tanszék tárgyában hosszú levélben keresi fel Ferenczi Zoltánt.

238 Többször értekezik magáról az államról is, melyet egyik írásában egy üres lakáshoz hasonlít „és hogy vajon onnan munkásmarseillaese, vagy templomi zsolozsma hallatszik-e ki, az attól függ, hogy kik a benne lakók". m Tudományos működésének tetőpontját A magyar közigazgatási jog alapvonalai I. (1907. Debrecen) című hatalmas munkában látja Thegze.

240 1894-ben alakul meg Debrecenben a Haladás páholy, mely kezdetben főleg jótékonysági tevékenységet folytat. Ók támogatják például a helyi Siket-némákat Gyámolító Egyesületet, az árvákat és a tanügyet is.

241 1909. október 19-én olvassák föl Jászi Viktor felvételi kérelmét, december 17-én veszik föl I. fokba, 1911-ben II. fokba, és több mint egy évvel később III. fokba.

242 Jászi Viktor számos nagy sikerű előadást tart, és többször szól hozzá a páholyban folyó munkához. 1910-ben az általános titkos és egyenlő választójogról és a nemzetiségi kérdésről értekezik. 1911-ben a helyi klerikalizmus terjeszkedéséről ad elő, ugyanakkor május 26-án ő ismertette a Szabolcs páholy átiratát a káptalani tagok virilis jogáról.

243 A Népiroda ügyéről több előadást tart. Külön egyesületként működött a Népiroda és „Jászi Viktor elnöklete alatt áll, leginkább az ő buzgalma folytán létrehozott intézményünk". Az 191 l-es év az előkészítés stádiuma, s igazi hathatós működésére 1912-ben kerül sor. Ekkor alakul - többek között Jászi Viktor sugallatára - a Társadalomtudományi Kör és a Szabadiskola is. Jászi Viktor - Gulyás István mellett a leg181