Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
Repiszky Temás: Ágas-bogas családfa. (Adalékok Jászi Oszkár családtörténetéhez)
Önarckép 1913-ból gyakoribb szónoka a páholynak. 244 Az 1914. január 30-i választó munkán főmesterré dr. Tüdős Kálmánt, helyettes főmesternek pedig Jászi Viktort választják. A páholynak ekkor 75 jómódú polgár tagja volt, akik igaz szívvel-lélekkel és pénzzel támogatták Jászi Viktor Népirodáját és az ehhez tervezett Munkásközvetítőt is. 245 Jászi Viktor 1914. május 9-én tartott előadásán ismét az általános, titkos választási liga jelentőségét ismertette. Halálakor a páholy külön partecédulát nyomtatott, a páholy vezetősége szintén részt vett a temetésén. 246 1910-ben a debreceni Munkapárt alakuló ülésére szóló felhívás aláírói között Jászi Viktor nevével is találkozhatunk. A Munkapártból egyébként hamarosan kilép, mert annak választójogi programjával nem ért egyet. Az Arany Bika dísztermében tartott alakuló ülésen „Jászi Viktor eseményszámba menő hatalmas beszédben festette meg a Munkapárt becsületes programját szembeállítva a levitézlett Függetlenségiek országáhító politikájával. Gyönyörű beszédében világította meg Justék politikai visszaverését és a Munkáspárt külön céljait" - olvashattuk a debreceni Független Újság egyik márciusi számában. 247 Beszédét, illetve annak részeit számos helyi napilap közölte. 248 Az április 12-i nagygyűlésnek ismét vezérszónoka Jászi Viktor. Kora tavasszal több, nagyrészt névtelenül megjelenő cikk Jászi Viktor szerzőségét sejteti. 249 1910-ben ismét jelentős munkákhoz fog, így többek között az általános választójogról értekezik. 250 Még 1904-ben háromrészes írásban támadást indít Wolafka püspök ellen, aki megtagadta ígéretét a debreceni egyetem ügyében. 251 Kritizálja a református presbitériumot is, amelynek tagjai szembeszálltak a főiskolával. „Minden országnak olyan kormánya van amilyet megérdemel" - írja, bízvást, hogy a főiskola egyetemi rangra való emelése nem várat sokáig magára. 1905-ben lelkészképzésünk hiányosságáról értekezve közvetett módon ismét az egyetem létrehozását célozza meg, amikor a lelkészek jogi oktatását szorgalmazza. 252 Az egyetemért folyó harcok közepette írja a Debreceni Református Főiskola tanévnyitó igazgatói beszédét „A tanszék szabadságáról." 253 1911-ben ő fogalmazza meg az egyetem megnyitásának határozati javaslatát. Az egyetem megnyitására csak 1914 őszén kerül sor. 254 1915-ben később kezdi meg félévi előadásait, mert Abbáziában kezelteti magát. Február 23-án egy négyórás kari ülésen még felszólal. 24-én előadást tart, este vacsorára volt hivatalos. Kilenckor lefeküdt, s mint mindig, nyitott ablak mellett aludt. Reggelre a paplanát befedte a hó. Hajnalban halhatott meg. A leukémia áldozata volt. 28-án ünnepélyes szertartással búcsúztatják. 255 Búcsúztatásán ott volt a város előkelősége teljes létszámmal. 256 „Holttestét a vasúthoz szállították. Itt Kiss Ferenc rektor búcsúzott el tőle. Tanártársai és az énekkar Budapestre kísérték. Temetésén haladók és intelektuellek vettek részt. Sírjánál Haypál Benő imádkozott, s a debreceni Honvéd Teológia önkéntesei énekeltek. Kun Béla egyetemi tanár búcsúztatta, majd Pikier a Társadalomtudományi Társaság részéről parentálta el." 257 Halálakor majd két tucat írás búcsúztatja az egyetemi tanárt, tudóst, a jó zenészt és képzőművészt, a Népiroda Egyesület megalakítóját és elnökét, a Törvényhatósági Bizottság közgyűlésének tagját, a Magyar Jogászegyesület választmányi főemberét, a Társadalomtudományi Társaság igazgatóválasztmányi- és a református egyházkerületi közgyűlés tagját. Dicsérik értékes munkáját, melyet az egyetemen, a szabadiskolában, a szabadkőműves páholyokban, a Csokonai Körben és a Tiszántúli Református Egyház javára végzett. Önfegyelmező vasjellemét, mely megalkuvásra képtelen volt, legszebben egyik páholytestvére illusztrálta. 258 Minden búcsúztató szerint Jászi Viktor borotvaéles gondolkodó, igazi népvédő, valódi művészlélek és kemény, hajthatatlan kálvinista jellem volt. 259 MADZSARNÉ JÁSZI ALICE A második reformnemzedék vezéregyéniségeivel egyidőben születik meg történelmünk első tündöklő női gárdája is, akiket első női reformnemzedéknek nevezhetünk. Ők a női emancipáció első hírnökei. Ezen évek szülötte: Kaffka Margit, az énekes és feminista Bédy-Schwimmer Róza, Erdős Renée az író, a filozófus és táncpedagógus Dienes Valéria, Várnai Zseni, a szobrász és festőművész Kövesházi Kalmár Elza, a költő, író, festő és iparművész Lesznai Anna, valamint Madzsarné Jászi Alice. 260 Madzsarné, ha csupán feleség lett volna, akkor is tartalmas, jelentős, rendkívüli életet élt. О volt a női testkultúra egyik úttörője Magyarországon, őt tekinthetjük a magyar gyógytorna megalapítójának és a mozgásművészet terén is jelentőset alkotott. 182
