Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Darkó Jenő: Ceglédi oklevelek I.

DARKO JENŐ (Ferenczy Müzeum, Szentendre) CEGLÉDI OKLEVELEK I.

1 Cegléd első okleveles említése meglehetősen késői. Amiből, természetesen, nem arra kell következtetnünk, hogy a település keletkezése az első okleveles említést csak éppen, hogy megelőzte. Az 1358. évi adománylevél a települést „possessionem sive villám regálém" nevezi. Ami annyit tesz, hogy Cegléd kezdettől fogva királyi udvarbirtok volt. Mivel a királyhoz fűződő viszonya, illetve jogállapota egészen 1358-ig nem változott, azért nem is kell azzal a gondolattal foglalkoznunk, hogy 1358 előtti oklevelet keressünk Cegléddel kapcsolatban. Az 1358. évi adománylevéllel kapcsolatban méltán állapítja meg Oppel Jenő: „a Pest megyében fekvő Cegléd, királyi possessio vagy villa, már attól az időtől kezdve, melynek már nincs meg az emlékezete, mindig a király felségjogához tartozott."

2 Az 1258. évi oklevél utal azokra a viszontagságokra, amelyek a birtoktestet az Árpád-ház kihalása után érték. Ugyanis még 1358 előtt volt idő, hogy a birtokot „némely hatalmaskodó országnagy elfoglalta".

3 Oppel Jenő Csák Mátét teszi meg egy időre Cegléd földesurának, aki - úgymond - „1311 után feldúlta Vácot, s a Duna-Tisza közét, elfoglalta a király és a királynő birtokát... ő volt haláláig Cegléd földesura, míg végre 1321-ben bekövetkezett halálakor Károly a jogtalanul elfoglalt Ceglédet újra a királyi koronához csatolta".

4 Az előzmények sem lebecsülendők és érdektelenek. Abból ugyanis, hogy 1358 előtt nincs - Cegléd esetében - oklevelünk, egyedül csakis arra következtethetünk, hogy Cegléd állapotában egészen 1358-ig nem történt változás, kezdettől fogva királyi birtok volt, feltehetően királyi udvarbirtok központ. Van azonban néhány oklevelünk, amelyet Cegléd határában állítottak ki. így ismerünk két oklevelet IV. László (1272-1290) királytól, aki minden bizonnyal 1290. március 5-én

5 és 6-án

6 Cegléd birtok határában tartózkodott. Van továbbá két oklevelünk, amelyek szintén Cegléden keltek, amelyeket Györffy György 1290. július 25

7 és július 29

8 utánra tesz.

9 1308. szeptember 7-én kelt „prope Cheglad" (Cegléd mellett) Anjou (I.) Károly átirata, amely III. András (12901301) király 1293. március 21-én kelt levelét, és abban IV. László 1284. augusztus 1-én kelt oklevelét tartalmazza.

10 Ugyanabból az esztendőből ismerünk még egy Cegléd mellett keltezett oklevelet Fejér György kiadása nyomán.

11 - Továbbá szerepel az 1332. évi pápai tizedjegyzéken egy „Seglar" nevű helység, amelyet az irodalom Cegléddel hoz kapcsolatba, és amelynek plébánosa viszonylag magas, 8 márkát kitevő jövedelemmel rendelkezett.

12 Plébánosa jövedelmét tekintve nem lehetett tehát jelentéktelen hely a „possessio seu villa regalis", más néven királyi falu. Oppel Jenő feltevése szerint Ceglédet 1350 táján Erzsébet királyné udvari káplánja, Pál, a későbbi gurki (Karinthia) püspök kapta adományként. Miután azonban Pál nem sokkal az adományozás után végleg elhagyta Magyarországot, új birtokát ezer forintért zálogba adta „Wlveng" (Wolfing) Miklós budai comesznek.

13 Végül a zálogból a birtokot Nagy Lajos király (1342-1382) édesanyja, Erzsébet királyné kiváltja. Ebből az alkalomból egyezer-kettőszáz forintot fizet Pál püspöknek.

14 Erzsébet királyné kérésére Nagy Lajos király Cegléd lakóit, akik akkor királynői polgárok (cives reginales) és betelepült vendégek (hospites), kiváltságban részesíti, miszerint az egész országban sem személyük, sem bárminemű dolgaik után vámot sehol nem tartoznak fizetni.

15 Az 1368. május 8-án kelt oklevélben a király minden főpapnak, országnagynak meghagyja, hogy a ceglédi polgároktól sem rév, sem út vámot beszedni ne merészeljenek.

16 A rendelkezést Nagy Lajos király 1364. október 24-én újólag megerősíti, mivel a korábbi pecsét időközben elveszett, így mindkét oklevélen két királyi (régi és új) pecsét függ.

17 1368. szeptember 7-én kelt oklevelében Nagy Lajos király Erzsébet királyné kérésére Ceglédet a királyné által alapított „csodálatos épületű" (mirifici operis structura) óbudai klarissza rendháznak adja „minden tartozékával, haszonélvezetével, erdőivel, különösen pedig az ott szedni szokott vámmal együtt, azon érzéstől vezérelve, amellyel Szűz Mária (Mater Domina), az ország patrónája iránt viseltetett".

18 A király szeptember 8-án a Szűz Mária tiszteletére szentelt kolostornak tett adományt újfent, örömmel megerősíti, abban a szilárd hitben, hogy a Szent Szűz őt különös mértékben pártfogolta, és neki köszönhette, hogy az ország határait minden irányban kiterjeszthette.

19 Ugyanakkor a király az adományozást előkészítendő, már szeptember 1-én meghagyta a budai káptalannak, hogy Cegléd birtok határát járja be.

20 A káptalan a király parancsára György diák, a királyné famulusa és Adorján tiszttartó, a király megbízottja mellé László mesterkanonokot küldte ki, akik szeptember 7-én eleget tettek kötelességüknek, a határt megjelölték.

21 György deák és László mester „egy nagy utat találtak, mely Ceglédről Buda felé megy" (via magna, que veniret de Chegled versus 111