Farkas Rozália szerk.: Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)

Klamár Zoltán: Halálban is közösség. Az adorjáni temető vizsgálata

A TEMETŐ VÁLTOZÓ RENDJE A temető 21. századi rendjében csak utalásszerű nyomokban maradtak sírcsoportok, melyek alapján következtetni lehet a megnyitás utáni temetkezési rendre. A katolikus értékrend szabályozó erejének hatása máig jelen van a sírkertben. A temető keleti, akácokkal szegélyezett peremén még áll néhány fakereszt és újabb betonkeretezésű síremlékek, melyek voltaképpen a leszakadó partoldal temetőn kívüli részén találhatóak, ami a tudatos elkülönítésre utal. Az itt található sírok egy újabb gyermektemetőt rajzolnak ki a térszerkezeten belül. Ide az 1960-as évekig temettek. Mindössze nyolc sír található ebben a részben, ami mutatja, hogy erre az időre megszűnt a korábban magas gyermekhalandóság.

42 A délkeleti temetőrész orgonabokrokkal és drótkerítéssel határolt szegletében tekintélyes kiterjedésű gyermektemető van,

43 míg ennek szomszédságában található a falu felé forduló sírokat magába foglaló, 19-20. század fordulóján használt temetőrész. A sírkert délnyugati részét a 20. században kezdte temetkezésre használni a közösség. Ebben a részben jelen van a kerítés mellett egy sor cigány sír, amit a közösség cigány temetőnek nevez.

44 Az 1990-es évekre ez a temetkezőhely betelt, az újabbat ugyancsak a temető déli oldalán nyitották, a régi füves részen, az Az 1864-ben megnyitott temető legrégebbi része. A sírokat orgonabokrok és akácok rejtik. Lassan a felszámolás állapotába kerül. Gyermeksír fa keresztje, fehér festés nyomaival. akácokkal szegélyezett kerítés mellett. Megfigyelhető tehát a nemzetiségi elkülönülés további fenntartása. A két közösség a településen belüli gyakorlatot alkalmazta és alkalmazza ma is, hiszen a falu cigányai egészen a 20. század második feléig kizárólag a településen kívül eső cigánytelepen éltek és csak az utóbbi időben figyelhető meg a lassanként folyamatossá váló cigánytelep elhagyás, faluba költözés. Szinte biztosra vehető, hogy volt korábban katasztrófa temetőrész a sírkerten belül, hiszen a kolera a 19. században is szedte még áldozatait. Erre utaló jelként Még ma is jól elkülönül a gyermektemető. Az apró keresztek családi tragédiák, a korai halál tanúi. értékelhető a ravatalozó és az északi temetőrészben található nagykereszt közelében elterülő lucernás kaszáló aránylag nagy kiterjedésű területe. Az összefüggő sírcsoportok alapján megállapítható, hogy a temető megnyitása után minden bizonnyal az észak-déli tájolású sírok voltak többségben, vagyis a halott falu vigyázta az élő falut. A temető megnyitásának idejében már gyakorlat volt a tervezett utak hálózatának kialakítása, ez a fajta rendezőelv érvényesül Adorján temetőjében is. A temető zártsága még ma is élő gyakorlat, ugyanis nem vezetnek rajta keresztül gyalogutak, ami szimbolikusan jelzi, hogy az ember számára a sírkertbe csak egyirányú a közlekedés, ahol megnyugvást talál a 95