Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
vező fogalmával definiálható tevékenységet folytatott. Installatőr, belsőépítész, máskor kiállítások rendezője volt. Az ő nevéhez fűződik a milánói nemzetközi kiállítás, a Velencei Biennale magyar pavilonjának megtervezése és berendezése, a Mexikói Nemzeti Színház üvegfüggönyének és a nézőtér fölötti üvegmennyezetének tervezése. Számos középület alkotója ÉszakAmerikában is. Itthon inkább épületszobrászként és belsőépítészként foglalkoztatták. Zebegényhez szoros szálak kapcsolták. Itt építette föl 1913-ban villáját, és 1936 és 1938 között a zebegényi Kálvária-hegyen az Országzászlót és hősi emlékművet, és minden valószínűség szerint az egyik jelentős Duna-parti villát is ő tervezte. 1937-től 1941-ben bekövetkezett haláláig minden idejét itt töltötte. Az egész életművet bemutató albumban egy jelentős tanulmányunk jelent meg Maróti Géza és Zebegény címmel. 40 Az ehhez kapcsolódó kutatások során feltárt eredményeket mutattuk be Zebegényben 2003 tavaszán, főként azokat a műveket, dokumentumokat, tervrajzokat, melyek a budapesti kiállításból kimaradtak. A Nemzeti Kulturális Alap pályázata segítségével kis könyvet tudunk kiadni Maróti Géza és Zebegény címmel, mely új adalékokkal bővíti az életmű katalógust. A 2003. év legjelentősebb eseménye volt a „14 nyár Zebegényben" című, csoportos kiállítás a két világháború közötti zebegényi festőkolónia művészeinek munkáiból. A tárlat célja a Szőnyi István körül Zebegényben kialakult laza, művészi csoportosulás történetének feldolgozása és dokumentálása, annak vizsgálata, hogyan hatott a magyar művészettörténet jelentős alkotóinak pályájára a zebegényi tartózkodás. Aba Novak Vilmos, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Czigány IEGYZETEK 1. KISS JOAKIM Margit, 1990. 55. 2. Szőnyi István kézzel írott levele Rómában élő leányához, Szőnyi Zsuzsához, datálás hiányzik. A Fixi és Faxi megszólítás Szőnyi Zsuzsának és Triznya Mátyásnak szól. Szőnyi István Emlékmúzeum adattára: IX/IV/ 18. 3. Szőnyi István levele Rómában élő leányához, Szőnyi Zsuzsához, Zebegény, 1959. február 8. Szőnyi István Emlékmúzeum adattára: IX / IV / 20. 4. Kórusz József visszaemlékezése az utolsó István-napi összejövetelről a Szőnyi-házban. Lejegyezte: Köpöczi Rózsa, in: KLEMMNÉ NÉMETH Zsuzsa, 2000. 71. 5. SZŐNYI Zsuzsa, 1999. 30. 6. A másolat a Szőnyi István Emlékmúzeum dokumentumtárában található. 7. Pest megyei Tanács VB. Művelődési Osztály, szám: 71.386/1967., aláírta Hargitai Károly o.v. 8. Pest megyei Tanács VB. Művelődési Osztálya, szám: 71.386/67., aláírta Borbély Tibor o.v. helyettes. 9. Meghívó a Zebegény Községi Tanács 1967. augusztus 18-án tartott Ünnepi Tanácsülésére, Szőnyi István Emlékúzeum dokumentumtára. Dezső, Dombrovszky Szathmárry László, Ducsay Béla, Elekfy Jenő, Faddi-Törstner Dénes, Freytag Zoltán, Medveczky Jenő, Pap Gyula, Patkó Károly,Pohárnok Zoltán, Szobotka Imre, Szőnyi István, Vass Elemér, Vörös Géza töltöttek itt több-kevesebb időt. A kollektív kiállítás anyagának legnagyobb részét a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjtőktől kölcsönöztük. A megnyitóra meghívtuk a művészek még élő leszármazottait, akik gyermekként szüleikkel töltötték itt a nyarakat a vizsgált időszakban, és autentikusan emlékeztek viszsza az együttlétek hangulatára. A levont tanulságokat, kutatási eredményeket katalógusban dokumentáljuk. Krónikánkban elértünk a jelenkorig, itt kellene néhány szót ejtenünk a jövőről. Mi ezen a megkezdett úton szeretnénk tovább haladni, úgy gondoljuk, van mire építenünk. Az elmúlt harmincöt év alatt olyan tapasztalatok, értékek halmozódtak föl itt Zebegényben, melyek feljogosítanak arra a reményre, hogy ezeknek az intézményeknek a jövőben is fontos szerepük lesz a magyar kulturális életben. A múzeumok nem lélektelen intézmények. Az ott elhelyezett „kincsekkel" emberek sáfárkodnak, többféleképpen gondozhatják, használhatják a rájuk bízott értékeket. így a múzeumok története, egyben az ott dolgozók története is. A nagy dolgok, az emlékezetes események, a vonzó kiállítások megszületése mindig a muzeológusok kreativitásán, tenni akarásán múlik. Ehhez a munkához elengedhetetlen, de nem elégséges feltétel a szakszerűség. A szenvedélyesség és a kutatás tárgya iránti elfogultság nélkül, csak poros kiállítások, unalmas publikációk és halott múzeumok születhetnek. Úgy gondoljuk, Dániel Kornél álma megvalósult, mert a Szőnyi- és Gorkaházból mégis több lett, mint muzeális emlékhely. 10. Jelentés a Szőnyi István Emlékmúzeum 1967-70 közötti munkájáról. A múzeum megnyitásán jelen vannak: Aczél György Molnár János min.h., Cservenka Ferencné, Dr. Csicsay Iván, Pátzay Pál, Gorka Géza, Major Tamás, Várkonyi Zoltán. A megnyitó közönsége: 840 fő! Szőnyi István Emlékmúzeum dokumentumtára. 11. A Pogány Ö. Gábor által 1967. szeptember 5-én a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztályvezetőjéhez, Dr. Liptai Ervinhez írt jelentés másolata, a Szőnyi István Emlékmúzeum dokumentumtára. 12. Feljegyzés Szőnyi István festőművész hagyatéki mútárgyanyagának átvételével és feldolgozásával kapcsolatban, az MNG.86-224/67 sz. ügyirata alapján kapott Gy. Petényi Katalin és P Turcsányi Zsuzsa megbízást a munkára. Kelt: 1968. február 13., a Szőnyi István Emlékmúzeum dokumentumtára. 13. Dániel Kornél a kezdetekről, in: KLEMMNÉ NÉMETH Zsuzsa, szerk., 1997. 14. PERNECZKY Géza, 1994. 166. „A múzeumok ma ezzel a jelenidővel gazdálkodnak, ezt mentik meg. Megint kezdenek értéket konzerválni, akárcsak a XIX. században. A megőrzés indítéka azonban nem a nemzeti vagy egyéni identitás biztosítása, s nem is valamiféle ünnepélyes 95