Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

reprezentáció igénye. Amit a múzeum ma nyújtani szeretne, az inkább egyfajta intimitás, melyben az egzisztenciánk még szabadon lélegezhet, és a lét még nem veszélyeztetett." 15. A Múzeum fejlesztési és propaganda terve az 1967-68 évre, 1967. augusztus 26. Dániel Kornél Szőnyi István Emlékmúzeum dokumentumtára. 16. 1968. évi beszámoló és 1969. évi munkaterv, száma: 23/1969. 17. A Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola első évfolyamának programja, I. sz. melléklet Szőnyi István Emlékmúzeum irattára 1968. „Szőnyi István Nyári Képzőművészeti Szabadiskola, Zebegény, 1968. július 29. augusztus 11. A Pest megyei Múzeumok Igazgatósága és a Szőnyi István Emlékmúzeum a régi, nagyhírű szabadiskolák hagyományait felelevenítve, Zebegényben, Szőnyi István volt parkjában, nyári Szabadiskolát indít a legkiválóbb művészek és művészettörténészek vezetésével. Tájékoztatót és jelentkezési lapot kívánságra küldünk. Szőnyi István Emlékmúzeum Zebegény." 18. A művésztelep tanulmánytervét a VÁTI Városépítési Tudományos és Tervező Intézet készítette. Törzsszám: 2-13-143-0. 19. Dániel Kornél levele Dr.Csicsay Ivánhoz, szám: 7/1969 Szőnyi István Emlékmúzeum dokumentumtára. 20. A Szőnyi István Emlékmúzeum Baráti Körének alapvető célja: „A baráti Kör egyesületkénti működése a Szőnyi István Emlékmúzeum művészeti, kulturális hagyatékának ápolóit, a képzőművészet és általában a művészetek kedvelőit összefogó szervezet, melynek célja, hogy Szőnyi István művészetének hazai és külföldi széles körű propagálásával a művészetek, ezen belül főleg a képzőművészet barátainak, értőinek táborát növelje." Idézet az eredeti alapszabályból. 21. Dániel Kornél a kezdetekről, in: KLEMMNE NÉMETH Zsuzsa, szerk., 1997. 22. Beszámoló a Szőnyi István Emlékmúzeum 1968. évi munkájáról, szám: 23/1969. Szőnyi István Emlékmúzeum dokumentumtára. 23. IKVAI Nándor, dr.., 1972., 5. 24. Feljegyzés a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum tevékenységéről, Pest megyei Tanács Műv. Osztály Vörös Géza, 506/ 73. 25. ALMÁSSY Mariann, szerk. 1987. 26. A Gorka Kerámiamúzeum legfontosabb időszaki kiállításai 1979 és 1995 között a váci Tragor Ignác Múzeum dokumentumtárában kutathatók. 27. HANN Ferenc, szerk., 1992. 28. KÖPÖCZI Rózsa, 1984. 29. SZŐNYI Zsuzsa, 1999. „Ha a múlt században születünk, biztosan irodalmi szalont alapítottunk volna. De itt és most csak ,Kocsmára' futotta. 1949-ben Matyival egy szál ruhában, mint borzas menekültek csöppentünk bele a világ közepébe, Rómába..." így ajánlja könyvét Szőnyi Zsuzsa. A páratlanul jó humorral, könnyedséggel megfogalmazott naplójegyzetekből megismerhetjük a második világháború után emigrációba kényszerült, vagy ritkán kiutazási lehetőséget kapó magyar értelmiségiek legendás találkozóhelyét, ami nem volt más, mint Szőnyi Zsuzsáék római lakása. Ezért jelentett szenzációt Triznya Mátyás 1987-es magyarországi kiállítása. Triznya-kocsma ma is működik, bár a házigazda Triznya Mátyás 1991 óta a zebegényi temetőben nyugszik, de Zsuzsa töretlenül vezeti a „Kocsmát". 30. KÖPÖCZI Rózsa, 1994. 31. KLEMMNE NÉMETH Zsuzsa, szerk., 1994. 32. KÖPÖCZI Rózsa, 1996. 33. KLEMMNE NÉMETH Zsuzsa, szerk., 1996., 2002. 34. KLEMMNE NÉMETH Zsuzsa, szerk., 1997a. 35. PERNECZKY Géza, 1994., 166. 36. A Dunakanyar Művészeti Hetek néhány kiemelkedő, rendszeresen visszatérő előadója: Bogányi Gergely zongoraművész és testvérei: Bernadett fuvola, Tibor gordonka, Bence fagott, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Bartók Vonósnégyes, a Budapesti Vonósok, Klenyán Csaba klarinétművész, Ábrahám Márta hegedűművész, a Pasztell Színházi Társulás, Szabados György, Binder Károly zongoraművészek. 37. KLEMMNE NÉMETH Zsuzsa, szerk., 2000. 38. KÖPÖCZI Rózsa, 2000. 39. KLEMMNE NÉMETH Zsuzsa, szerk., 2001. 40. KÖPÖCZI Rózsa, 2002. 96