Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
sárolván Abonyban, 1840 körül ide költöztek. Itt élt, itt lakott, itt hunyt el 1898-ban. Az alföldi néplélek hűséges ábrázolója, a Kisfaludy-, majd a Petőfi Társaság tagja. írásai húsz kötetben jelentek meg. Az urbánusságra hajló mezőváros 1906-ban szobrot állít közadakozásból. Alkotója Jankovich Gyula szobrászművész. Reá, Abonyi Lajosra esett a választás: „ Abonyi Lajos" Falumúzeum az új intézmény neve. 1 Tisztelettel adózok ösztönzésükért, segítségükért, különösen a nagykőrösi gimnázium с igazgatójának, dr. Györe Jánosnak, nagytiszteletű Balogh Sándornak és Ikvai Nándornak, Szűcs László tanácselnöknek és Tarkó Sándor elnökhelyettesnek, akik a falumúzeum születésénél bábáskodtak. A MEGNYITÓ 1967 novemberében adtuk át a község lakóinak a gyűjteményt: - egy falusi háztartás használati tárgyait, - Hegyesi János abonyi kötélgyártó műhelyének eszközeit, - a szövés-fonás, - a nádverés tárgyait, - a református temető néhány faragott fejfáját, - egy szekeret és egy tűzoltó szerkocsit. Az épület emeletén: - Abonyi Lajos és fia, dr. Márton Lajos régész munkásságának emlékeit, - Csemiczky Tihamér festőművész, a modern magyar grafika egyik megteremtőjének dokumentumait, - a földművelés, szőlészet, állattartás begyűjtött anyagát, - a „szőlőfordítások", homokbányászás során talált régészeti anyagokat. A harmadik szinten, a padlástérben rakA granárium külső- belső felújítása 1981-1982 74 tárunkat alakítottuk ki. A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Művelődési Osztálya rövidesen arról értesítette a Pest megyei Múzeumok Igazgatóságát, hogy a Művelődési Minisztérium Múzeumi Főosztálya hozzájárult az Abonyban fenntartott muzeális gyűjtemény közgyűjteményi jellegű működéséhez, „Abonyi Lajos" Falumúzeum elnevezéssel, Abony területére kiterjedő gyűjtőkörrel. 4 1975-ben a Kulturális Minisztérium a működési engedélyt megújította. 5 Gyűltek az abonyi családok adományai. Még időben kezdett hozzá a gyűjtéshez a gyűjtemény szervezője, hiszen a 22.204 kat. holdas település tanyavilágát (negyvenkilenc külterületi lakott helyének másfélezernyi tanyáját) a kolhozosítás réme fenyegette. Gazdasági eszközeiket, jószágaikat a szövetkezetbe kellett beadni, ha tagok lettek..." A múzeumnak? Oda igen. Oda adjuk! - mondták - ott legalább megőrzik. Látják majd az unokáink is". Akik adtak, jó szívvel adták, pénz nélkül, ajándékként. Egy nagy társadalmi összefogás eredményével zárult le a falumúzeum életének, működésének első szakasza. A régi épület ugyanis jelentős feljavításra várt. A községi tanács, a megyei tanács anyagi támogatásával, a Mechanikai Művek abonyi telepének, dolgozóinak sok-sok társadalmi munkájával és a helyi Építőipari Szövetkezet közreműködésével született újjá az épület. 1981 júniusában költöztünk el az épületből és 1983. augusztus 19-én a falumúzeum működésének új fejezete kezdődött. Érdemes feljegyezni az utókor számára, hogy a Mechanikai Művek vezérigazgatója, dr. Sátor János megértő támogatása, Tóth György üzemvezető és Balogh István karbantartó részlegvezető mindenre kiterjedő gondossága vezetett el a megújuláshoz. Az Építőipari KTSz vezetői, Szabó Béla, Győri László, Bácsi József segítették a 40 méteres „fészer" megépítését, amelyhez a Téglagyár vezetője, Nagy András a bontott szárítószínek betongémjeinek adományozásával járult hozzá. 6 FELÚJÍTOTT ÉPÜLET, ÚJ KIÁLLÍTÁSOK 1983. augusztus 19-én a megfiatalított granáriumban öreg szerszámok, a paraszti világ munkaeszközei, kinn a múzeum előtt pedig, ahol a Kenyér Ünnepét tartotta a község lakossága, a három abonyi termelőszövetkezet újonnan vásárolt hatalmas gépei várták az ünnepélyes megnyitót. Dr. Nagy Sándorné megyei tanácselnök-helyettes méltatta - többek között - a falumúzeum másfél évtizedes közművelő munkáját, Szűcs László pedig a múzeum fotójával díszes oklevelet nyújtott át a munkában résztvevőknek és köszönetét fejezte ki a Mechanikai Művek új vezérigazgatójának, Lénárd Lászlónak is. 7 A látogatók a vendégkönyvi bejegyzések szerint is 8 elismerően nyilatkoztak a látottakról. A földszinten „Az abonyi tanyák üzenete" címmel az aratás-