Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

nyomtatás, magtisztítás, - a tanyakörüli jószágtartás és a szőlőművelés eszközeit bemutató kiállítás látható, az emeleten (több időszaki kiállítás rendezése után) állandó jellegű kiállítást rendeztünk.

9 Láthatók ma is: Hegyesi János kötélverő műhelyének teljes berendezése, - Tóth Károly takács műhelyének eszközei, - Moldován András szíjgyártó műhelyének felszerelése és egy cipészműhely, valamint „Barangolás öreg emlékek között" című kiállítás. Öreg szülék konyhájának, kamrájának, szobájának berendezési tárgyai, eszközei láthatók még itt. A gazdasági udvarban gémeskút, galambos, katlan, járgány, szőlőprések, a fészer alatt pedig a gazdaember munkaeszközei, mindazok, melyeket éven át használt, kocsik, szánok, ekék, boronák, vetőgép, szecskavágók, cséplőgarnitúrával, tűzoltókocsikkal, méhessel, cselédharanggal (Harkányi báró sashalmi uradalmából). A fészer végében benyithatunk Filo Mihály kovácsmester műhelyébe s megtekinthetjük felszerelését. MUNKATÁRSAK Kezdetben „egyszemélyes" volt a múzeum. E sorok írója volt a takarító, vezető egy személyben. Sőt, „önkiszolgáló" is volt a múzeum, amikor az iskolások kalauzolására nem volt alkalom, akkor tudták, hogy a városháza melyik szobájában található a kulcs. Nyitották, zárták, soha nem volt híja semminek! Teremőrök, takarítók voltak évek során (1970-től, 1983-ig): Kardoss D. László, Kovács Lászlóné Szandi Klára, Kardoss D. Lászlóné Cserhalmi Sára, Kói Béláné Tóth Jolán, Szekeres Sándorné Gyüre Irma. Velük ugyancsak lezárult egy szakasza a múzeumnak. Nyugállományba kerültek, elhaltak, Szekeres Sándorné pedig Abonyból elköltözött. Az új „csapat": Fehér Jánosné Mocsári Erzsébet gyűjteménykezelő (azóta már ő is nyugállományban van), Gulyás Ferencné Komáromi Mária teremőr, Kovács Julianna takarító, mindketten 8 órában, Győré Pál, a múzeum vezetője 4 órában dolgozik, március 1-től pedig (6 hónapra) napi 4 órában egy személyt alkalmaz a megyei igazgatóság, a múzeum vezetője mellé éves munkaviszonyban, 2001 márciusától egy „tanulót", 4 órában. A FALUMÚZEUM A VÁROS KULTURÁLIS ÉLETÉBEN A rövid dolgozat keretében nem lehet célom azoknak az eseményeknek felsorolása, melyekkel 1967 óta immár 35 éve - a város életében részt vettünk vagy részt vállaltunk. Rendszeresen megrendeztük előadásokkal, kiállításokkal az októberi Múzeumi Hónapot. Harminchárom év óta évenként megrendezzük az Abonyi Őszi Tárlatot neves művészekkel. Az állandó kiállítások mellett évenként legalább négy időszaki kiállítást rendezünk. A felújított granárium, 1987. MTI fotó: Sarkady János A földszinti enteriőr, 1989. Fotó: Sarkady János Emléktáblákat helyeztünk el a város életében jelentős személyiségek tiszteletére (akik itt születtek, innen indultak, vagy itt éltek) a várossal, vagy a Múzeum Baráti Körrel. Ezek között említjük: dr. Lovassy Sándor ornitológus szülőházán, dr. Csemiczky Tihamér gyógyszerész, festőművész lakóhelyén, Háy Gyula író és Háy Károly László festőművész szülőházán, Somogyi Imre Kossuth-díjas gazdasági szakíró, szobrász szülőházán, s a nevét felvett iskolánál, dr. Méri István régész szülőházán, Horváth Mihály történetíró kápláni szolgálatának színhelyén, a r. kat. plébánián, Petőfi Istvánné Gaylhoffer Antónia („István öcsém" felesége) lakóházán, Várdeák Ferenc festőművész lakóházán, dr. Szántó Ferenc egyetemi tanár szülőházán elhelyezett emléktáblákat. De említhetem a szőlőnemesítő dr. Király Ferenc emléktábláját is, melyet javaslatunkra a „Somogyi Imre" Kertbarát Kör helyezett el szülőházán.

10 Legutóbb (2003. június 12-én) Petőfi Sándor abonyi éjszakázása emlékére helyeztünk márványtáblát az egykori Vendégfogadó falára. Életútjuk évfordulóit számon tartjuk, évfordulókon emlékezünk koszorú elhelyezésével. Megemlékezünk temetőinkben nyugvó 48-asainkról március idusán és október hatodikán. így Gyulai Gaál Miklós tábornokról, Antos János és Forró Elek (angyalosi) ezredesekről, Bornemissza János honvéd75