Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

GYORE PAL (Abonyi Lajos Falumúzeum, Abony) AZ ABONYI LAJOS FALUMÚZEUM TÖRTÉNETE Abony két város: Cegléd és Szolnok között helyezkedik el. Területe 127.8 km

2

. Lakóinak száma 14.500 körüli. Nagyhatárü alföldi település. Első ismert földesura a Vezsenyi-család (1450-1472 között), majd Kinizsi Pál és felesége, Magyar Benigna, kinek atyja: Magyar Balázs, Mátyás „Fekete seregének" egyik vezére. A török idők végére csaknem elpusztul a település, de a megmaradottaknak és a visszatelepülteknek Galántai Balogh István, Abony, Paládich, Tószeg és Kecske pusztult helységek örökös ura 1711. december 29-én (csaknem háromszáz éve) engedelmet és kedvezményeket ad pusztái megszállására. Lassan benépesül a táj. Mária Terézia 1748-ban vásárszabadalmat ad három vásár tartására s a mezővárosok sorába iktatja a helységet. A XVIII. század utolsó negyedében épül a ma is látható katolikus és a refomátus templom, 1825 körül a zsinagóga. A híres katonakesergő szövege: „Nagyabonyban csak két torony látszik..." innen származik. A község hét évtizeden át (1950-ig) az abonyi járás székhelye. 1993 óta ismét város. Harmincöt éve, 1967 novemberében nyitottuk meg Abony község helytörténeti gyűjteményét. Alapítását 1959-ben határozta el a községi tanács, de épület hiányában nyolc év telt el megnyitásáig. A második világháborű befejezését követően, a háborús pusztítások felszámolására és a települések fejlesztésére a Pest megyei települések ún. újjáépítési tervet készítettek. Ezekben fölvázolhatták községük, városuk fejlesztésére vonatkozó elképzeléseiket. Pest megye alispánjához küldött abonyi jelentésben szerepel - többek között - múzeum létesítése is. Hosszú idő telt el az abonyi újságban

1 megjelent cikk óta, míg megfelelő épülethez jutottunk. A községi tanács végrehajtó bizottsága előkészítő bizottság tagjainak jelölte ki Péter Ida, Fehér Jánosné sz. Majzik Sarolta, id. Drávay József tanárokat, Biró Béla Népfront titkárt, községi tisztviselőt, valamint Györe Pál anyakönyvvezetőt, majd jóváhagyta javaslatuk nyomán a szervező bizottságot. Tagjai: Diószegi Mihály igazgató tanító, Márton Katalin tanító, Hargitai Lajos, id. Drávay József, Finna György, Polyák János, Fehér Jánosné, Horváth József, Szabó Sándor, Csongrády Árpád, Varga László, Fodor Vilmosné tanárok, Bartúcz Erzsébet könyvtáros, Kassa Jenő, a Kisipari Termelőszövetkezet raktárosa, Katona Imre, a Földműves Szövetkezet kereskedője, Skribek Janka községi tisztviselő, dr. Kostyán Andor községi orvos, Siller István mozigépész, Szabó Sándor és Bende Sándor postai kézbesítők és Györe Pál anyakönyvvezető, egyben a falumúzeum szervezője.

2 Mint a helység szülötte, s mint az abonyi községi elöljáróság alkalmazottja (1943-tól), gyűjtötte fáradhatatlanul mindazokat a tárgyakat, eszközöket, melyek a gyűjtemény megnyitásához szükségesek voltak, melyek évek során annyira fölszaporodtak, hogy biztonságos helyre történő elhelyezésük már nem várhatott tovább. MAGTÁRBÓL MÚZEUM A község négy legrégebbi épületének egyike a XVIII. század közepe táján a Csák-nemzetség építtette emeletes, szabadon álló, barokk magtár, füzérdíszes, kővázás kapuzattal, teljesen leromlott állapotban. Amikor a tanács végrehajtó bizottsága a szervező rendelkezésére átadta, társadalmi összefogással elfogadható állapotba került, megkezdődhetett a beköltözés. Ebben a két általános iskola igazgatója: Polyák János Barokk magtárépület, XVIII. század közepe és Finna György voltak segítségünkre. De nem feledkezhetünk el Telek József, Szurgyi Ferenc, Gulyás György községi hivatalsegédekről (kézbesítőkről) sem, id. Filó Mihály kovácsmesterről, Válóczi András termelőszövetkezeti elnökhelyettesről sem. A berendezéshez szükséges installációkat a ceglédi Kossuth Múzeum igazgatója, Ikvai Nándor révén sikerült megszerezni Budapestről, a Műcsarnokból. A FALUMÚZEUM NEVE Zsarolyáni Márton Ferenc, azaz Abonyi Lajos Kisterenyén született 1833-ban, de szülei birtokot vá73