Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

Részlet az első szobából amelyeket az 1241. évi tatárjárás előtt rejtettek a földbe. Az érméket a Magyar Nemzeti Múzeum őrzi, csupán 4 db látható a Falumúzeumban.

21 Köszönhető a véletlennek vagy a szerencsének, de egyre-másra kerültek a felszínre a község területén a régészeti emlékek, amelyeket megtalálóik, tanítványaink, a múzeumnak ajándékoztak. Első ízben Győri János evangélikus lelkész ajándékozott szórvány leleteket, akinek a tanácsára Antal József Temető utcai lakos is átadott 1962. szeptember 2-án honfoglalás kori sírleletet. Az egyedülálló sír hitelesítő ásatását Bakay Kornél régész végezte. A hitelesítő ásatás költségeit a Községi Tanács 1000 Ft-tal támogatta.

22 1963 januárjától éves munkaterv szerint dolgoztunk és tovább folytatódott a tárgyi és szellemi néprajzi anyag gyűjtése. Sor került a kiállítási terem rendbe hozására, a padlás letapasztására és az épület külsejének tatarozására. Akkor még a ház másik szobájában működött a községi könyvtár. Abban kapott egy-két hétre helyet a múzeum, az időszaki kiállításai számára. A felszaporodott néprajzi és a közművelődési tervek azonban azt igényelték, hogy nagyobb alapterületen rendezzünk kiállítást. Ehhez nyújtott segítséget a Községi Tanács azzal, hogy 1964-ben a könyvtárnak új épületet adott, s a Falumúzeum berendezkedhetett az egész házban. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának támogatásával nagy belső átalakítás kezdődött. A két szobát egybenyitották, ablakokat helyeztünk át, a padlózatot mozaikkal rakattuk le. A famennyezet, az ajtók, ablakok takarítható, a szokásokhoz igazodó új olajfestésű szint kaptak. Az új szobából egy enteriőrt alakítottunk ki: a pitvar - konyha - szoba együttesét a 19-20. század fordulójának teljes berendezésével. 1963-ban a Fasor utca 7., 10., 25. számú házak tulajdonosai adták át a múzeumnak a telkükön talált szép rézkori agyagedényeket és a formás kőeszközöket. 1964 nyarán a Zrínyi utcai orvosi lakás és rendelő vízvezetékének ásásakor Sinka János kőműves mester, Bartos Márton és Bartos János helyi lakosok szkíta kori lelet együttesre találtak. A leleteket a történelemtudomány hazánk egyik legfontosabb régészeti emlékeként tartja nyilván. A hitelesítő ásatást dr. Bakay Kornél régész végezte. Az 1965-1969 közötti években a Falumúzeum működését jelentősen megváltoztató események történtek. Ezek közül a legfontosabb az volt, hogy a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága megvásárolta az Evangélikus Egyháztól a múzeum épületét és a hozzá tartozó telket.

23 1965. december 22-én dr. Ikvai Nándor mb. megyei múzeumigazgató kiadta a Falumúzeum Működési engedélyét.

24 A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának közreműködésével a telket bekerítették, az épület villanyhálózatát kibővítették, két raktárba mennyezetig érő polcokat szereltettek. A régi épülethez új kiállítási termet építettek, hogy abban helyezhessük el a falu területén talált régészeti leleteket és a helytörténet egyéb fontos írott dokumentumait. Ehhez 12 üvegezett vitrint készített Tóth Benjámin asztalos mester. Az építkezéshez, a berendezéshez, amely 1969 decemberére elkészült, a Megyei Tanács 30 ezer Ft-ot, a Községi Tanács 7 ezer Ft-ot adott és a lakosság 6 ezer Ft értékű társadalmi munkát végzett. Az Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet az építési anyagok szállításával segített. A község történetének fontos éve volt 1967. Tagai István Zrínyi utcai lakos által megtalált kengyelek alapján a Berken-alul nevezetű határrészen, a falutól délnyugatra, a Szilas-patak árterére lejtő felszínen, június l-jén H. Kelemen Márta, Horváth István, majd Kovács László és Benda Ildikó régészek ásatást kezdtek. A 21 kiásott sír leletei alapján megállapították, hogy 10. századi magyar köznépi temetőt tártak fel. A Falumúzeum és a Művelődési Otthon eredményesen kapcsolta össze munkáját, amikor megkérte a Petőfi kutató dr. Mezősi Károly megyei múzeumigazgató urat, hogy tartson előadást Petőfi Sándorról és családjáról, valamint Pest megyei kapcsolataikról. Ezeknek, és a helyi Petőfi-emlékeknek ismertetése közben az irodalmi színpad tagjai verseket mondtak, a zenetanfolyam tanulói pedig zenei kísérettel 48-as és Petőfi dalokat énekeltek. Ez alatt az 5 év alatt saját rendezésben, Dinya József, Siket Csaba, Cselovszky László amatőr érem62