Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

gyűjtők anyagából, „Római császárok pénzei" címmel időszaki kiállítást rendeztünk, amikor a községi könyvtárral összefogva kiállítottuk azokat a könyveket is, amelyek tartalma a római császárok koráról szólt. Fogadtuk a „Sámánizmus" című vándorkiállítást. A természettudományos ismeretterjesztést szolgálták a következő rendezvények: saját rendezésben - a múzeum saját anyagából - tártuk a közönség elé „A kender feldolgozása falunkban" és „A szőlőtermelés munkaeszközei" című időszaki kiállításokat. Újabb vándorkiállításokban bemutattuk a „Magyarországi kőszéntelepek kialakulása" című és a „Termesztett és vadontermő gyógynövények" című anyagot. Ezek az iskolai biológiai, környezetismereti oktatást nagyban támogatták. Nagyon hasznos vállalkozása volt a Falumúzeumnak az - a Művelődési Otthonnal közös tevékenysége -, amellyel a lakosság képzőművészeti ismereteit és ízlését kívánta fejleszteni egy korábbi szociológiai felmérés tanulságai alapján. így bemutattuk vándorkiállítás keretében a németalföldi mestereket, Rembrandt rajzait és a magyar rajzművészet mestereit. Ezt a képzőművészeti ismeretterjesztő munkát segítette, amikor a múzeum barátaival meglátogattuk Esztergomban a Keresztény Képtárat. Irodalmi rendezvény volt a Radnóti Miklósról szóló vándorkiállítás. Az irodalmi színpad tagjai színvonalas előadáson ismertették a költő életét, költészetét. A közönség az irodalmi és irodalomtörténeti élményekért hálás volt, sokáig emlegette a kiállítást és az azt kísérő műsort. Néprajzi gyűjteményünk legszebb darabjait mutattuk be Pest megye első néprajzi kiállításán Gödöllőn, ahol a rendezés során együtt dolgozhatott a múzeum vezetője Kovács László Kossuth-díjas megyei szakreferenssel és Ladányi István akkori népművelési felügyelővel. A ceglédi 2. megyei néprajzi kiállításon is látható volt a szép nagytarcsai népviselet. Kapcsolatunk volt Békés megye neves néprajzosaival, dr. Bereczki Imrével és feleségével, akiknek kérésére az ott szervezés alatt álló kézimunka szakkör buzdítására és tanulmányozás végett néhány hétre hímzéseket kölcsönöztünk. A Falumúzeum és a közművelődés kapcsolatáról 1966-ban a „Pest megyei módszertani levelek" sorozatban „Nagytarcsai tapasztalatok" címmel Ladányi István kérésére Molnár Lajos tanulmányt publikált. 1968 tavaszán irodalmi előadást tartott Fülöp János, József Attila-díjas író. Ezekben az években folytattuk a könyvtári, levéltári kutatómunkát, valamint a faluban a szellemi hagyományok gyűjtését, lejegyzését. Ezek által vált teljessé, hitelessé a gyűjtemény, amely alkalmat adott több néprajzi és történeti tanulmány megjelentetésére. 1969 decemberében nagy érdeklődés mellett nyitottuk meg a máig látható „Nagytárcsa történeti és néprajzi emlékei" című, saját rendezésű állandó Menyasszonyi öltözetek 1955-ből és 1968-ból kiállítást. Ezt részleteiben időnként felfrissítjük, felújítjuk. Az év vándorkiállítása „A polgári ötvösművészet" című, remekművekből álló anyag volt. 1960-tól a mai napig valamennyi kiállításunkat, ha az akár állandó vagy időszaki jellegű volt is, hivatásos kiállításrendezők nélkül, forgatókönyv alapján magunk készítettük. 1970-ben a Magyar Televízió Vass Lajos zeneszerző „Repülj páva" című népszerű műsorában mutatta be először a Falumúzeumot az országnak. 1970-1974-ig a múzeum anyagából a következő időszaki kiállításaink voltak: Ünnepeink, Tejgazdálkodás, Lakodalmi életkép, A baromfitartás és sertéstenyésztés tárgyi emlékei, Szövés-fonás Nagytarcsán, Szemelvények a nagytarcsai népviselet és díszítőművészet köréből című néprajzi tárlatok. 1970. október 4-én a megyei múzeumi hónap megnyitóját községünkben rendezték, amikor dr. Ikvai Nándor megyei múzeumigazgató köszöntötte a 10 éves Falumúzeumot. 1971-ben „Gyermekrajzok és kézimunkák", majd Dózsa Györgyöt és Petőfi Sándort bemutató könyvkiállítást rendeztünk. ,Igy fontunk a fonóházban" 63