Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

MÁZAS KERÁMIA A töredékeknek majdnem a fele (30 db) a mázas ke­rámiához tartozik. Anyaguk hasonló, mint a házi­kerámiáé. Keményre égetett, többnyire kaviccsal, ill. sóderrel soványított. A töredékek 2/3-a ilyen. Itt is gyakori, hogy hólyagosra, lyukacsosra égett. Néhány esetben a mészszemcsék vizet kaptak és lepattogzott szinte az edény egész belső vagy külső felülete, pl. II.t.2. A töredékek 1 /3-a jól iszapolt, homokkal sová­nyított. Az anyag színe barnás-vörös, vörös és csak rit­kán szürke. A mázazás módja itt Budakalászon egyedi. Csak a tálak és a bögrék peremén van összefüggő máz, az edények többi részén csak mázcsíkok vagy mázpettyek talál­hatók. Gyakran ugyanazon az edényen belül külön­böző a máz színe, a vastagságától függően. Míg a pe­remen fényes és általában sötétebb színű, addig a vé­konyabban ráfolyt vagy ráfröccsent máz világosabb, matt színű. A formát tekintve igen sok a táltöredék (10 db). Vala­mennyi kónikus aljú, mély tál. Peremük különböző ki­képzésű. Találunk köztük behúzott, egyenesen álló, ill. duzzadt pereműt (I.t.) és vízszintesen kihajló pereműt (Il.t). Egy kis peremtöredék nem kónikus aljú, vízszin­tes peremű csésze. Korsó mindössze 7 darab maradt ránk, ezek is egy kiegészített edény kivételével nyak-, talp- és oldaltö­redékek. Valamennyi szűk nyakú, egy-, ül. kétfülű típus­hoz tartozik. A töredékek nagy része itt is, mint a budakalászi anyag többi részénél másodlagosan égett. Ami gyak­ran azt eredményezi, hogy a máz színe megállapít­hatatlan, ill. sokszor csak a lyukacsosra égett felület utal rá, hogy mázas volt az edény. A máz színe főleg sárgás-barna (8db), zöldes-barna (5 db), néha egészen világos sárgás-zöld (3 db), egy esetben sárga, s egy nagyobb csoporté (amihez csak bögrék és fazekak tartoznak) sötétzöld (7 db). A máz színe és a formák között is kapcsolat állapítható meg. A tálak első cso­portja (I.t.) sárgás-barna, néha zöldes-barna mázas. A tálak másik csoportja (Il.t.) égett, lyukacsos mázú, csak egy töredéknél látszik, hogy sárgás-barna mázú volt az edény. A korsók mind sárgás-barnák. A sár­gás-zöld és sötétzöld máz pedig csak bögréken és fa­zekakon, ill. talptöredékeken fordul elő. A máz színe nem mindig egyértelmű. Gyakran keveredik a sárgás­barna, zöldes-barna színű máz, pl. ami a peremnél sötétzöld, lefolyva sárgás-zöld színű lesz. Bögre- és fazéktöredék 13 db van, ebből három kie­gészített edény. Egy perem és egy talp biztosan fazék­hoz tartozott, a többi bögreperem és oldaltöredék. Valamennyi bögre a felső harmadban szélesedő, eny­hén kihajló peremű, behúzott nyakú forma. Különb­ség a két csoport között a peremkiképzésben van. Az első csoport pereme egyszerű kihajló (IV.t.), míg a második csoporté (V.t.) fedőnek kiképzett, profilált. Ez utóbbiak nagy része már fazéknak nevezhető. Az egyik fazék kiegészített ép edény (Vl.t.l.). For­A mázas kerámia szín és forma szerinti megoszlása 268

Next

/
Thumbnails
Contents