Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

OTTOMANYI KATALIN (Ferenczy Múzeum, Szentendre) A BUDAKALÁSZ - LUPPA CSÁRDAI ŐRTORONY KÉSŐ RÓMAI KERÁMIÁJA Budakalász határában, a Duna parton, a Luppa csárdától északra még a XVIII. században is ismertek voltak a romjai egy római őrtoronynak. Aquincum és Ulcisia Castra tábora között található ez a késő római őrtorony.

1 A limesútról a mérföldkövek tanúsága szerint egy bekötőút ágazhatott le hozzá.

2 Egy 1765-ben készült térképen Bolhavár néven szerepel. („Bolhavár iuxta Sz.Endre")

3 Nagy Lajos ásatása 1932-34-ben egy kerítésfallal körülvett, négyszögletes őrtornyot hozott a felszínre (ld. alaprajz). A tornyot Soproni Sándor mérte fel újra 1952-ben.

4 A külső falak mérete 39x39 m, a belsőké 16,3x15,5 m. Falvastagság 1,5 m. A torony belsejében 4 oszlop tartotta az emeletet, ahová a déli oldalon megtalált bejárat két oldalán lévő, falazott lépcső vezetett fel. A földszinten talált vályogszerkezetű falak a legénységi szállás céljait szolgálhatták. A bejárat előtt kenyérsütő kemence is előkerült. A burgust körülvevő sánc és árok tisztázatlan maradt. A fossa és a kerítésfal közötti rész sincs még feltárva. Az itt talált mintegy 1500 db bélyeges tégla tanúsága szerint (Ap Luppiano ord., Ap Valentini, Ap Iovini, Frigeridus dux) az őrtorony Valentinianus alatt, valószínűleg i.sz. 372 után épült.

5 Ebben az időben erődítették végig a Duna-kanyart, ill. az Al-Duna vidékét kis négyszögletes, 10x10 méteres őrtornyokkal, valamint a budakalászihoz hasonló nagyobb, kerítésfallal körülvett őrtornyokkal. Ilyen utóbbi típusút tártak fel még Leányfalun, Pilismarót-Malompatakon (itt lakóházzal és fürdővel kiegészítve), Visegrád-Lepencén és a limes út lerövidítése mellett, Pilisszántó-Kálvárián, valamint Piliscséven. A felszíni nyomok alapján ide sorolhatók még Dunabogdány-Kőszegtő, Basaharc 5., Visegrád-Szentgyörgypuszta 2. őrtornyok is. Budapest környékén pedig Nagy Lajos a csillaghegyi, gázgyári és tabáni kisebb őrtornyokat mondja hasonlónak. (A típusnak létezik egy kisebb változata is, melynek kb. 10x10 méteres belső tornyában nem voltak pillérek.)

6 Ugyanezeket a kerítésfallal körülvett őrtornyokat találjuk az AlDuna mentén is, pl. Usee Slatinske reke, MihajlovácBlato, Bordej, Mora Vagei. A nagyobb változatnál a kerítésfal tornyokkal erődített, tábor méretű, pl. Donje-Butorke, Rtkovo-Glamijá I., Ljubicevac. Valentinianus uralkodása alatt épülnek s az 5. század első felében is fennállnak, némelyikben még 6. századi leletanyag is kimutatható.

7 A toronytípus tőlünk nyugatra, Svájc, ill. Anglia területén is előfordul.

8 Az ásató, Nagy Lajos véleménye szerint a budakalászi őrtorony i.sz. 378-ban, egy gót betörés következtében leégett. A pillérek által tartott tetőszerkezet a padláson felhalmozott gabonával az égés következtében a torony belsejébe zuhant le, s az ásatáson mázsaszámra került elő az árpa, búza, rozs, köles és borsó (a gabona még nem volt kicsépelve, a torony leégése tehát nyáron, nem sokkal a gabona betakarítása után következettbe). Több cserépedényben érintetlenül maradt meg a gabona.

9 Soproni Sándor kutatásai alapján az ilyen típusú, kerítésfallal körülvett őrtornyok túlélték a 380-as limes átszervezést és még az 5. század elején is fennálltak.

10 A torony az ásató szerint egyrétegű volt, megújításnak nincs nyoma. Valószínű, hogy a Nagy Lajos által 378-ra tett pusztulási omladék későbbi katasztrófához kapcsolható. Ezt támasztja alá egy plasztikus díszű üvegpohár töredéke is, mely a vas diatretum helyi, talán aquincumi műhelyben készült utánzata. Gyártását Barkóczi László a 4. század utolsó, az 5. század első két-három évtizede közé keltezi.

11 A torony területén számos vastárgy került elő: eszközök, szerszámok, ékszerek (fűrészlap, csákány, vasszegek, kolomp, pántok, lemezek, vascsat stb.). Hasonló a helyzet a többi késői őrtoronyban, kísérődben 0 10 m i i i Budakalász. Luppa-csárda, 3/13-as lelőhely, római kori őrtorony (Soproni Sándor után) 265