Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

és táborban is, ld. Leányfalu, Szentendre, Dunabog­dány stb. A 4. század második felében, végén kiala­kuló parasztkatonaság egyre inkább önellátóvá vált. Saját maguk termelték meg a megélhetésükhöz szük­séges élelmiszert, javították szerszámaikat, égették edényeiket stb. Ennek az önellátó kézművességnek az emlékeit találjuk meg a 4. század végi - 5. század eleji katonai erődítményekben. A kerámia anyag egy része korábbi bennszülött te­lephez kapcsolható, mely telep egy terra sigilláta töredék tanűsága alapján a késő Antoninus korban még fennállt. 1-2. századra keltezhető világosszürke, késő kelta edények (besimított hullámvonallal), kézzel formált, körömbecsipkedésekkel díszített bögrék és fazekak, valamint 2-3. századi római kerámia talál­ható köztük. 12 A kerámia töredékek másik része késő római (kb. 65 db). Rétegadatok nincsenek, valószínűleg a pusz­tulási omladékból származnak ezek a töredékek. A ki­egészíthető ép edények lehettek azok, melyek az emeleten gabonatárolásra szolgáltak. A leltárkönyv említ egy kemencét, mely a bejárat előtti kenyérsütő kemencével azonosítható. Mázas és szemcsés házi­kerámia tálak kerültek elő a környékéről (ld. 1/7, II/8). 13 Van egy gödör is, melynek anyaga kevert, ko­ra és késő római kerámiát egyaránt tartalmaz. 14 A budakalászi őrtorony késő római kerámiája mind formáját, mind anyagát tekintve nagyon egységes. Forma szerint csoportosítva az anyagot a töredé­keknek majdnem a fele a bögre-, fazékformához tarto­zik (24,6% bögre, 20% fazék). Sok még a tál is (29,2%). Kevesebb a korsó: 15,4 %, s van még néhány fedő­perem (6,2%) és oldaltöredék is. Más limes menti tábo­rok, őrtornyok kerámiájával összehasonlítva megálla­píthatjuk, hogy mindenütt kb. az anyag felét alkotják a bögre s fazék típusok. Ennél kicsit több Pilismarót­Malompatakon (56%) és sokkal több Tokodon (67%). A tálak száma változóbb, 20-40 % között mozog álta­lában, a korsó pedig 10-12%, csak Leányfalun van több (16%). A budakalászi anyag kicsi száma megne­hezíti az összehasonlítást a több száz, néha ezer fe­letti töredéket számláló lelőhelyek, műhelyek anya­gával. 15 A tálak többsége vállban megtörő, alul kónikus, mély edényforma, melynek pereme változatos. A pe­remkiképzés két fő csoportra osztható. Az első cso­port (I.t.1-8) pereme egyenesen álló, vagy behűzott, ill. duzzadt végű perem. Ide az 1, 5. és a 8. tip. ki­vételével mázas edények tartoznak. A tálak másik cso­portja vízszintesen kihajló peremű, ugyancsak kónikus aljú forma.(II.t.2-6.) Többsége ennek is mázas, de már elég sok töredék a házikerámiához tartozik. A tálak formájukat tekintve nagyon egységesek, egy helyről hozhatták, vagy helyben gyárthatták őket. Csak néhány más forma található, pl. három darab vízszintes peremű lapos tál, ül. csésze (II.t.7-8), vala­mint egy bikónikus táltípus (Il.t.l). Ez utóbbinak for­mája és pereme egyaránt levezethető az alul kónikus, duzzadt peremű formákból. A korsók többsége szűk nyakű, egy vagy kétfülű forma, mázas és simított kivitelben. Van egy galléros peremű korsó is, simított felülettel (IILt.). A bögrék fele egyszerű, kihajló peremű forma (IV.t.), másik fele pedig profilált, fedőnek kiképzett peremű, ugyanolyan alakű edény (V.t.). A fazekak is ilyen megoszlást mutatnak, bár itt több a profilált peremű változat. A fazekakhoz tartozik három kézzel formált edény is. Valamennyi edényforma szokásos római típus. Egye­di sajátosság a vállban megtörő, alul kónikus tál ural­kodó szerepe, mely forma más telepeken ritkábban fordul elő. Barbár népességhez köthető edényforma Budaka­lász - Luppa csárda késő római anyagában nem került elő. A bikónikus tál az egyetlen, amely már az 5. századi interregionális formák sorába tartozik. Anyag és kidolgozásmód szempontjából a töre­dékek ugyancsak nagyon egységesek. Valamennyi keményre égetett. A házikerámia és a mázas edények soványításának módja is hasonló. A házikerámia a töredékek egyharmadát alkotja (20 db). Nagy része kavicsos, ill. mészszemcsés anyag­ból készült, lyukacsosra és hólyagosra égett (égetés­kor a kavics kipattogzott, ül. kiégett belőle a mész). A töredékek kisebbik fele jobban iszapolt, apró kavi­csos, gyakran csillámos anyagú (sóderrel soványí­tott). Kevés a homokkal soványított, jól iszapolt ke­rámia. Nagy részük másodlagosan égett töredék. A töredékeknek kb. a fele mázas kerámia (46,5 %). Ez nagyon nagy szám. Ha más őrtornyok, táborok anya­gával összehasonlítjuk, láthatjuk, hogy többnyire 6­10% a mázas kerámia aránya (Tokodon még keve­sebb). Leányfalun van csak 19%, ahol helyben gyár­tották ezeket az edényeket. Egyedül a dunabogdányi táborban van a budakalászihoz hasonló helyzet (má­zas 48,5 %, házikerámia 29,7%). 16 A mázas és házikerámia edények anyaga egyaránt keményre égetett, elég jól iszapolt, gyakran apró ka­vicsos, ül. mészszemcsés és hólyagosra, lyukacsosra égett. Színük különböző. Míg a mázasok többnyire vöröses-barnák és csak néha szürkék, a házikerámi­ánál ez pont fordítva van. A máz színe majdnem egyenlő arányban sárgás­barna (27%), ül. sötétzöld (23%). Emellett igen sok a barnás-zöld (17%), ül. az égett mázas. Néhány darab egészen világos sárgás-zöld mázzal készült (13%). Budakalászon igen sok az olyan forma, melyet itt mázas felülettel, máshol pedig kizárólag házikerámi­ából készítenek, pl. profilált peremű bögrék és fa­zekak. Illetve máshol főleg simított felülettel, vagy házi kerámiából fordulnak elő s csak ritkán mázazzák őket, pl. tagolt felső részű tál. A simított felületű töredékek (13,8%) általában bar­na, barnás-szürke színűek, néha szürkék. Három tál, két korsó, egy bögre és egy fazék típus található köztük, valamint két oldaltöredék. Anyaguk jó minőségű, keményre égetett, kb. fele-fele arányban jól iszapolt, csillámos, ül. apró kavicsos, mészszemcsés. 266

Next

/
Thumbnails
Contents