Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

és táborban is, ld. Leányfalu, Szentendre, Dunabogdány stb. A 4. század második felében, végén kialakuló parasztkatonaság egyre inkább önellátóvá vált. Saját maguk termelték meg a megélhetésükhöz szükséges élelmiszert, javították szerszámaikat, égették edényeiket stb. Ennek az önellátó kézművességnek az emlékeit találjuk meg a 4. század végi - 5. század eleji katonai erődítményekben. A kerámia anyag egy része korábbi bennszülött telephez kapcsolható, mely telep egy terra sigilláta töredék tanűsága alapján a késő Antoninus korban még fennállt. 1-2. századra keltezhető világosszürke, késő kelta edények (besimított hullámvonallal), kézzel formált, körömbecsipkedésekkel díszített bögrék és fazekak, valamint 2-3. századi római kerámia található köztük.

12 A kerámia töredékek másik része késő római (kb. 65 db). Rétegadatok nincsenek, valószínűleg a pusztulási omladékból származnak ezek a töredékek. A kiegészíthető ép edények lehettek azok, melyek az emeleten gabonatárolásra szolgáltak. A leltárkönyv említ egy kemencét, mely a bejárat előtti kenyérsütő kemencével azonosítható. Mázas és szemcsés házikerámia tálak kerültek elő a környékéről (ld. 1/7, II/8).

13 Van egy gödör is, melynek anyaga kevert, kora és késő római kerámiát egyaránt tartalmaz.

14 A budakalászi őrtorony késő római kerámiája mind formáját, mind anyagát tekintve nagyon egységes. Forma szerint csoportosítva az anyagot a töredékeknek majdnem a fele a bögre-, fazékformához tartozik (24,6% bögre, 20% fazék). Sok még a tál is (29,2%). Kevesebb a korsó: 15,4 %, s van még néhány fedőperem (6,2%) és oldaltöredék is. Más limes menti táborok, őrtornyok kerámiájával összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy mindenütt kb. az anyag felét alkotják a bögre s fazék típusok. Ennél kicsit több PilismarótMalompatakon (56%) és sokkal több Tokodon (67%). A tálak száma változóbb, 20-40 % között mozog általában, a korsó pedig 10-12%, csak Leányfalun van több (16%). A budakalászi anyag kicsi száma megnehezíti az összehasonlítást a több száz, néha ezer feletti töredéket számláló lelőhelyek, műhelyek anyagával.

15 A tálak többsége vállban megtörő, alul kónikus, mély edényforma, melynek pereme változatos. A peremkiképzés két fő csoportra osztható. Az első csoport (I.t.1-8) pereme egyenesen álló, vagy behűzott, ill. duzzadt végű perem. Ide az 1, 5. és a 8. tip. kivételével mázas edények tartoznak. A tálak másik csoportja vízszintesen kihajló peremű, ugyancsak kónikus aljú forma.(II.t.2-6.) Többsége ennek is mázas, de már elég sok töredék a házikerámiához tartozik. A tálak formájukat tekintve nagyon egységesek, egy helyről hozhatták, vagy helyben gyárthatták őket. Csak néhány más forma található, pl. három darab vízszintes peremű lapos tál, ül. csésze (II.t.7-8), valamint egy bikónikus táltípus (Il.t.l). Ez utóbbinak formája és pereme egyaránt levezethető az alul kónikus, duzzadt peremű formákból. A korsók többsége szűk nyakű, egy vagy kétfülű forma, mázas és simított kivitelben. Van egy galléros peremű korsó is, simított felülettel (IILt.). A bögrék fele egyszerű, kihajló peremű forma (IV.t.), másik fele pedig profilált, fedőnek kiképzett peremű, ugyanolyan alakű edény (V.t.). A fazekak is ilyen megoszlást mutatnak, bár itt több a profilált peremű változat. A fazekakhoz tartozik három kézzel formált edény is. Valamennyi edényforma szokásos római típus. Egyedi sajátosság a vállban megtörő, alul kónikus tál uralkodó szerepe, mely forma más telepeken ritkábban fordul elő. Barbár népességhez köthető edényforma Budakalász - Luppa csárda késő római anyagában nem került elő. A bikónikus tál az egyetlen, amely már az 5. századi interregionális formák sorába tartozik. Anyag és kidolgozásmód szempontjából a töredékek ugyancsak nagyon egységesek. Valamennyi keményre égetett. A házikerámia és a mázas edények soványításának módja is hasonló. A házikerámia a töredékek egyharmadát alkotja (20 db). Nagy része kavicsos, ill. mészszemcsés anyagból készült, lyukacsosra és hólyagosra égett (égetéskor a kavics kipattogzott, ül. kiégett belőle a mész). A töredékek kisebbik fele jobban iszapolt, apró kavicsos, gyakran csillámos anyagú (sóderrel soványított). Kevés a homokkal soványított, jól iszapolt kerámia. Nagy részük másodlagosan égett töredék. A töredékeknek kb. a fele mázas kerámia (46,5 %). Ez nagyon nagy szám. Ha más őrtornyok, táborok anyagával összehasonlítjuk, láthatjuk, hogy többnyire 610% a mázas kerámia aránya (Tokodon még kevesebb). Leányfalun van csak 19%, ahol helyben gyártották ezeket az edényeket. Egyedül a dunabogdányi táborban van a budakalászihoz hasonló helyzet (mázas 48,5 %, házikerámia 29,7%).

16 A mázas és házikerámia edények anyaga egyaránt keményre égetett, elég jól iszapolt, gyakran apró kavicsos, ül. mészszemcsés és hólyagosra, lyukacsosra égett. Színük különböző. Míg a mázasok többnyire vöröses-barnák és csak néha szürkék, a házikerámiánál ez pont fordítva van. A máz színe majdnem egyenlő arányban sárgásbarna (27%), ül. sötétzöld (23%). Emellett igen sok a barnás-zöld (17%), ül. az égett mázas. Néhány darab egészen világos sárgás-zöld mázzal készült (13%). Budakalászon igen sok az olyan forma, melyet itt mázas felülettel, máshol pedig kizárólag házikerámiából készítenek, pl. profilált peremű bögrék és fazekak. Illetve máshol főleg simított felülettel, vagy házi kerámiából fordulnak elő s csak ritkán mázazzák őket, pl. tagolt felső részű tál. A simított felületű töredékek (13,8%) általában barna, barnás-szürke színűek, néha szürkék. Három tál, két korsó, egy bögre és egy fazék típus található köztük, valamint két oldaltöredék. Anyaguk jó minőségű, keményre égetett, kb. fele-fele arányban jól iszapolt, csillámos, ül. apró kavicsos, mészszemcsés. 266