Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

6-7. kép. MÁGIA sírkövének felső negyedében helyezték el a kétszeresen profilált, léckerettel körbevett feliratos mezőt, amelybe hétso­ros feliratot véstek. A közel azonos magasságú betűk­ből álló sorok arányosan elosztottak és jól megkom­ponáltak. Ligatúrákat a scriptor csak egyetlen esetben alkalmazott (3. sor SenCusscuttus), a sorok végén azon­ban a betűket egymásba komponálta (3. sor vége) vagy a rendelkezésre álló helyhez alkalmazkodva tömörí­tette (6. sor). A szavakat kis, háromszög alakú inter­punctiók választják el egymástól. A keskeny vonalú, karcsú betűk vésése sekély, ezért a felirat nehezen olvasható. A síremlék bennszülött származású kőfa­ragó munkája. Méretek: m: 166 cm; sz.: 66,5 cm; v.: 10 cm; a felira­tos mező: m.: 54 cm; sz.: 49 cm. Betűmagasság: 1 sor: 5,8 cm; 2. sor: 6,4 cm; 3. sor: 6 cm; 4. sor: 6,8 cm; 5. sor: 5,6 cm; 6. sor: 5,6 cm; 6. sor: 6 cm. Őrzési helye: Szentendre, Ferenczy Múzeum. Mágia о Sici/onis о f(ilia) [o] ann(orum) / L/7 о Sem^usscu/ttus о Demn/onis о f(ilius) sibi о / vivus о et о coniu/gi о t(itulum) о m(emoriae) о p(osuit). Az elhunyt feleség és a síremléket állító férje egyaránt peregrinus jogállású bennszülött. Nevük nominativusban szerepel a felirat szövegében. A Magius/a név cognomenként ismeretlen Pannoniából, nomenként azonban öt esetben adatolt. 34 Mágia ap­jának, Sicionak (vagy a kettős mássalhangzó rövidü­lése miatt eredetileg Siccio?) egytövű nevére nem ismerünk pontos analógiát. 35 A sírfelirat állítójának Semusscuttusnak a neve ugyancsak hapax. A Semus­scuttus összetételű, pontos analógia nélküli kompo­zíciós név első Semus tagja névösszetételekben eddig nem fordult elő. 36 A második, -scuttus tagja azonban megtalálható az Auto-scuttus névben, amely három noricumi, Mura völgyében előkerült feliraton is olvas­ható. 37 Valószínűleg az utolsó -scuttus tagot ismer­hetjük fel egy csákvári felirat Ausqutus nevében. 38 A csákvári felirat tanúsága szerint a -scuttus taggal era­viscus területen is találkozunk névösszetételekben. 250 . sz. kóemlék) fotója és rajza A szó „sprachlich kaum einorden", kelta eredete azon­ban kétségtelen. 39 Semusscuttus apjának egytövű neve csak a Demno vagy esetleg a Deiano formában rekon­struálható. Mindkét lehetőség párhuzam nélküli. A sírfelirat szövege a t(itulum) о m(emoriae) о p(osuit) formulával zárul. A szófordulat - párjával a t(itulus) p(osuitjerunt) formulával - Pannónia legjellemzőbb lo­kális formulatípusai közé sorolható. Egyetlen olyan ka­rakterisztikus kifejezés sincs ugyanis Pannoniában, amely egy időintervallumon belül akkora népszerű­ségnek örvendene, mint ez a két kifejezés. Közked­veltsége az őslakosság sírszövegeiben is tükröződik. Előfordulásának feltűnően nagy számára és kivételes divatjára nem véletlenül figyelt fel Fitz Jenő, aki külön tanulmányban gyűjtötte össze előfordulásait és értékelte a szófordulattal kapcsolatos problémá­kat. 40 Használatának eseteit elterjedési térképre vetítve levonta azt a következtetést, hogy a formula leggyak­rabban (előfordulásának akkor ismert 64 esetéből 50 alkalommal 41 ) Pannónia inferior északkeleti vidékein kerül be a sírfeliratok szövegébe. A kifejezés tehát ­Aquincum központtal - EK-Pannoniára jellemző loká­lis szófordulat. Származásáról úgy vélte, hogy azt nem Aquincum első ismert helyőrsége, az ala I Hispa­norum honosította meg, hanem használata Carnun­tumból, a legio XV Apollinaris köréből került még Kr.u. 63 előtt K-Pannoniába. Nézetéhez csatlakozott, s azt továbbfejlesztette Nagy Tibor, aki ez alapján az ala I Hispanorum előtt egy Carnuntumból idevezényelt, még ismeretlen csapategységet feltételezett, amely­nek kőfaragóműhelye elsőként alkalmazta volna a formulát. 42 A Carnuntumból ismert nagyszámú korai sírkövön azonban ez a formula mindössze két sírszö­vegben adatolt, 43 ezért Carnuntumban kialakult divatjáról, s így kifejtett hatásáról nem beszélhetünk. A formula aquincumi megjelenésére ezért más ma­gyarázat keresendő. Kézenfekvőbb megoldás, ha a for­mulát a szomszédos Dalmatiából származtatjuk, ahonnan Pannonián kívül legnagyobb számban is­mert. 44 Alátámasztja ezt a feltételezést az a tény is, hogy Aquincum két legkorábbi, ismert megszálló egy-

Next

/
Thumbnails
Contents