Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

A darab motívumrendszere tipikusan keletpannoniai. A rajta szereplő motívumok közül a lefelé néző, töredékes levélnek

54 ismert a pontos analógiája Bp. XI. Kende utcából:

55 tál alján belül (!), két levél szárakkal egymás felé fordulva. A lelőhelyet a publikáló, Pető M. a Kr. u. II. sz. közepe elé keltezi.

56 Hasonló levél, szintén tál alján belül, 2 db Solymárról származik.

57 9.9. Drag. 37 formájü tál perem-oldaltöredéke. A gömbölyű perem alatt kissé domborü a sima zóna, majd bemélyedő árok és keskeny, leveles sáv következik. Alatta patkó alakü idomban felfelé néző levelek, a patkók közt többrészes levél. Színe szürke, kívülbelül fényes, sötétszürke. (SzFM 85.4.28.) Mérete: 5,9 x 3,6 x 0,8-0,7. (IV. t. 8.) A patkó alakü motívum azonos a 9. 11-es darabon lévővel, a felfelé néző levél nagyon hasonló, a többrészes levél csak megfogalmazásában rokon a másik darabon láthatóval. A darab pontos analógiája szintén Pátyról ismert

58 - lehet, hogy azonos tárgy két töredékéről van szó? 9. 10. Drag. 37 alakü tál oldaltöredéke az edény alsó részéből. Alul kettős árkolás, felette patkó alakü levélfüzér részlete.

59 Szürke, kívül-belül fényes, sötétszürke, a felület részben lepattogzott. (SzFM 85.4.473.) Mérete: 5,8 x 4,9 x 0,9-0,6. (IV. t. 9.) 9.11. Nagyméretű, Drag. 37 típusű tál töredékei, 7 db. Az enyhén duzzadt perem alatt sima zóna, majd 4 bemélyedő sáv, a legalsóra rápecsételték a motívumokat. A díszítés első sávja patkó alakü idomok (bennük stilizált levél) és függőleges, rozettában végződő pálcák váltakozásából áll. A második sorban kétféle, ovális alakü levéldísz váltakozik. Alattuk párhuzamos árkolás közt levélsáv. (SzFM 85.4.317-318.) Méretek: 5,3 x 4,9 x 0,7; 7,3 x 5,5 x 0,6-0,7; 8,2 x 5,3 x 0,6-0,7, a perem: 1,0; mérete: 9,1 x 4,4 x 0,7; 9,3 x 5,3 x 0,7; 6,9 x 5,1 x 0,7-0,8; 9,4 x 7,6 x 0,7. (V. t. 1.) A nagyméretű, robusztus, gazdagon díszített tál motívumaihoz hasonló elemekkel, azonos stílusban díszített töredékek Százhalombattáról

60 és Tokodról

61 ismertek. 9.12. Drag. 37 formájü tál oldaltöredéke a talpgyűrű feletti részből. A díszítésből az alsó levélsor részlete maradt meg. Szürke, felülete kívül-belül fényes. (SzFM 85.4.35.) Mérete: 6,3 x 3,0 x 0,9-1,1. (VI. t. 1.) 9. 13. Drag. 37 típusú tál kis oldaltöredéke. Díszítéséből a függőleges idom rozettás vége és két, lefelé néző, 5 részes levél töredéke maradt meg. Világosszürke, felülete fényes (kopott). (SzFM 85.4.36.) Mérete: 4,5 x 2,7 x 0,9-0,8. (VI. t. 3.) 9.14. Drag. 37 típusú tál oldaltöredéke, stilizált, nagyméretű levélmotívum töredékeivel. Ezek alatt 4 sor fogaskarcolás. Világosszürke, felülete sötétszürke, fényes (kopott). (SzFM 85.4.38.) Mérete: 6,5 x 5,2 x 0,9-0,7. (VI. t. 5.) A motívum pontos analógiáját nem ismerjük, a sok hasonló közül talán a Tokod-Erzsébet aknáról előkerült, tál alján kettesével előforduló lenyomat hasonlít pátyi darabunkéra legjobban.

62 10. Páty, Malom dűlő 1997-ben, a TERMINÁL Rt. nemcsak a Füzes-patak melletti római telep (MRT 7., 13/9. lh.) területén végzett földmunkát, hanem a lelőhelytől nyugatra lévő dombon is. Ezt a dombot az 1984-ben, az Ml-es út építése során átvágták és a földmunka kapcsán római kori sír(ok) került(ek) elő.

63

1997-1998-ban újabb, az I-IV század időszakára keltezhető római kori temető több száz sírja, bronzkori és kelta sírok, avar, honfoglalás- és Árpád-kori temetőrészletek kerülhettek feltárásra:

64 eddig mintegy 910 sír. (A római és a honfoglalás-kori temetőt sikerült teljesen feltárni, az avar és Árpád-kori temetőnek csak egy részét érintette az építkezés. Remélhető, hogy a területen való további beruházásokhoz kapcsolódóan a többi temetkezés is feltárható lesz.) A korarómai sírok közül több temetkezés esetében pecsételt tál is előkerült mellékletként a szárnyas fibulák, karperecek, érmek és egyéb kerámiaedények mellett. Tálainkon nemcsak pecsételt díszek, hanem két mester több névbélyegvariánsa is szerepel. A leletanyag restaurálása, rendezése folyamatban van, publikációjukra később kerül sor. 11. Perbál, Malomföldek (= MRT 7., 14/11. lh.) A lelőhelyről eddig egy pecsételt töredék volt ismert.

65 Egy lelkes helyi magángyűjtő, Bognár Béláné

66 jóvoltából további darabokkal gazdagodott a múzeum gyűjteménye. 1994-ben került a múzeumba: 11.1. Szürke, sötétszürke, kopott, egykor fényes felületű, talpgyűrűs tál aljtöredéke. Belül fogaskarcolt koszorúban, ovális, kettévágott termésre emlékeztető motívum. Ebből eredetileg 4 lehetett a tál alján. (SzFM leltározatlan.) Mérete: 5,5 x 3,4 x 0,6-0,4; talpátm.: 8 cm (VII. t. 5.). Hasonló motívumot ismerünk Aquincumból

67 és Tokod, Erzsébet aknáról.

68 Az aquincumi darabot a publikáló a Kr. u. I. század végére keltezi.

69 1995-ben, terepbejárás során találtuk:

70 11. 2. Szürke színű, sötétszürke, fényes felületű, valószínűleg Drag. 37 típusú tál kis oldaltöredéke. Díszítéséből 3 részes levélkékből képzett füzér részlete és az alatta lévő, sorban egymás mellé pecsételt tojástagok töredékei maradtak meg. (SzFM leltározatlan.) Mérete: 2,8 x 2,7 x 0,7-0,6. (VII. t. 7.) Hasonló levélkék vannak egy másik perbáli darabon,

71 egy biai

72 és egy csobánkai

73 töredéken is. A lelőhelyen, felszíni szórványként találta Bognár 202