Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

Béláné és ajándékozta 1996-ban a Ferenczy Múzeumnak az alábbi darabokat: 11. 3. Félgömb alakú, felálló, duzzadt peremű tál perem-oldaltöredéke. A perem alatt 2 árok közt enyhén domború, sima sáv, alatta 4 karéjos levelekből álló levélkoszorú, majd félkör alakú idomok sora. Sötétszürke, kívül-belül fényes, fekete. (SzFM leltározatlan.) Mérete: 6,2 x 6,0 x 0,9-0,8-0,6; a perem: 1,0. (VI. t. 4.) 11. 4. Drag. 37 formájú tál oldaltöredéke. Díszítése: patkó alakú minták (bennük tojástag) és velük egy pecsétlővel előállított függőleges idom. A patkó alakú minták alatt lefelé néző, ötrészes levél. A töredék alján körülfutó árok. Szürke, kívül és belül fényes (kopott), sötétszürke. (SzFM leltározatlan.) Mérete: 6,7 x 4,5 x 0,8-0,7 (VI. t. 6.) 2001-ben kaptuk a találótól, Bognár Bélánétól a következő két darabot: 11. 5. Világosszürke, kívül-belül fényes felületű, Drag. 37 formájú tál oldaltöredéke. Felső részén levélkoszorú alsó levélsora maradt meg, alatta nagyméretű, rovátkolással díszített felületű ívelt idom, benne nagy tojástag. Az ívelt idom mellett nagy, T alakú, rovátkolt felületű, függőleges elválasztó tag. (SzFM leltározatlan.) Mérete: 5,7 x 4,5 x 0,7-0,9. (VII. t. 10.) Az ívelt és a függőleges idom egy Biáról előkerült darabról ismert, itt azonban nem tojástag, hanem egy állat motívuma szerepel

74 még a tálon. 11.6. Világosszürke, kívül fényes töredék, belső oldala lehasadt, vastagsága csak egy kis részen mérhető: Drag. 37 típusú edényből származik. Felső részén fogaskarcolt sáv részlete, alatta függőleges és patkóidom, utóbbiban lefelé néző, ötkaréjos levél, alatta nagyobb, szintén lefelé néző levél töredéke. (SzFM leltározatlan.) Mérete: 4,9 x 4,3 x 0,6. (VII. t. 6.) A motívum Kelet-Pannoniában általánosan elterjedt, valószínűleg aquincumi gyártmány.

75 Pest megyéből Pátyról

76 és Pomázról

77 ismert. 12. Perbál, Kukorica-dombi dűlő (= MRT 7., 14/9. lh.) A lelőhelyen 600 x 400 m-es területen több őskori kultúra leletanyaga fellelhető. A felszínen, római épületnyomok környékén II-IV. századra keltezhető leletanyagot gyűjtöttek 1971-ben. A lelőhelyen római kori sírok is voltak és előkerült egy IV. század közepére datálható éremlelet is.

78 A területen 1998-ban Ottományi K. végzett terepbejárást, melynek során előkerült egy pecsételt darab is. 12. 1. Drag. 37 típusú tál kis oldaltöredéke. Felső részén két, párhuzamos árok fut körül, alatta lefelé néző tojástagok laza sora. A következő sor is ugyanezen motívum ismétlődéséből állhatott. Világosszürke, kívül-belül barnásszürke. (SzFM leltározatlan.) Mérete: 4,4 x 3,1 x 0,7-0,6. (VI. t. 2.) A tojástag, mint motívum a terra sigillata edények díszítésének utánzásából származik a pecsételt edényeken. Előfordul sorban, szorosan egymás mellé bélyegezve, a képmező kezdősoraként, de lehet záró motívum is. Ismeretesek olyan darabok is, ahol a teljes felületet tojástagokkal töltötték ki. A motívum megtalálható a keletpannoniai és a nyugatpannoniai csoport tárgyain is - általában a sigillatákon is látott állásban, de néha 180°-kal elfordítva is megjelenhet, mint perbáli darabunknál. 13. Piliscsaba (= MRT 7., 16/4. lh. = Rác-Völgy) Az 1985-ben megjelent cikkem megírása után került kezembe Kiss A. könyve, melyben Tinnye, Uny és Jászfalu honfoglalás előtti régészeti leleteit is említi.

79 „A másik közeli római település a községtől mintegy 3-4 km-nyire, Piliscsaba határában fekszik, a budai hegyekről lenyúló erdőszélhez közel. Az erdőszéli patakra lejtő domboldalban itt jelentős épületek falait figyelték meg, a területet pedig 200 x 300 m-es kiterjedésben mindenfelé elborítja a kerámiatöredék. Pannóniai szürke benyomott díszű agyagedények, vörösre festett kerámia és Germania-Gallia-i, rheinzaberni terra sigillata áru egyaránt előfordul itt, közöttük dombordíszes Drag. 37. típusú edények (76). A Hadrianus-kori festett edények és a benyomott szürke edények ugyanebből a korból a telepet i. u. II. századra keltezik." A 76. számú jegyzet szövege: „Magyar Nemzeti Múzeum, Adattár 305. P. IV; Kiss Ákos 1961. X. 9. terepbejárása."

80 A hivatkozott jelzeten Thomas E. 1958. V 7-i dátumú, próbaásatásról szóló jelentése található: „Mintegy 100 x 100-as területen roppant gazdag cserépanyag található a felszínen, terra sigillaták, terra nigrák, pátkai szürke, koracsászárkori kerámia... stb. nagy mennyiségben hevernek."

81 Kiss A. terepbejárásáról a dokumentumokat - sem a jelentést, sem az előkerült anyagot - nem találtam meg sem az MNM-ben, sem az SzFM-ben és az MRT 7. kötetében sincs róla említés. Az általa idézett lelőhely egyértelműen azonosítható az MRT 7.16/4. lelőhellyel, innen ismerünk már pecsételt töredéket.

82 14. Pilis jászfalu (= MRT 7

V 16/8. lh.: Piliscsaba-Jászfalu) A lelőhelyen az 1990-es években római épület leletmentését végeztem el.

83 A feltárás során négy, pecsételt edényhez tartozó töredék került elő: 14.1. Lapos talpgyűrűjű, lapos tál aljrészének töredéke, belül hosszúkás, erezett levél csúcsi része. A darab jól iszapolt, világosszürke, felülete kívül-belül kopott, fényes szürke. (SzFM leltározatlan.) Mérete: 8,4 x 3,6 x 0,7-0,5 cm. (VII. t. 1.) 14. 2. Drag. 37 típusú tál oldaltöredéke. Felső részén 203