Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

Béláné és ajándékozta 1996-ban a Ferenczy Múzeum­nak az alábbi darabokat: 11. 3. Félgömb alakú, felálló, duzzadt peremű tál perem-oldaltöredéke. A perem alatt 2 árok közt eny­hén domború, sima sáv, alatta 4 karéjos levelekből álló levélkoszorú, majd félkör alakú idomok sora. Sötétszürke, kívül-belül fényes, fekete. (SzFM leltá­rozatlan.) Mérete: 6,2 x 6,0 x 0,9-0,8-0,6; a perem: 1,0. (VI. t. 4.) 11. 4. Drag. 37 formájú tál oldaltöredéke. Díszítése: patkó alakú minták (bennük tojástag) és velük egy pecsétlővel előállított függőleges idom. A patkó ala­kú minták alatt lefelé néző, ötrészes levél. A töredék alján körülfutó árok. Szürke, kívül és belül fényes (kopott), sötétszürke. (SzFM leltározatlan.) Mérete: 6,7 x 4,5 x 0,8-0,7 (VI. t. 6.) 2001-ben kaptuk a találótól, Bognár Bélánétól a kö­vetkező két darabot: 11. 5. Világosszürke, kívül-belül fényes felületű, Drag. 37 formájú tál oldaltöredéke. Felső részén levélko­szorú alsó levélsora maradt meg, alatta nagyméretű, rovátkolással díszített felületű ívelt idom, benne nagy tojástag. Az ívelt idom mellett nagy, T alakú, rovát­kolt felületű, függőleges elválasztó tag. (SzFM leltá­rozatlan.) Mérete: 5,7 x 4,5 x 0,7-0,9. (VII. t. 10.) Az ívelt és a függőleges idom egy Biáról előkerült darabról ismert, itt azonban nem tojástag, hanem egy állat motívuma szerepel 74 még a tálon. 11.6. Világosszürke, kívül fényes töredék, belső oldala lehasadt, vastagsága csak egy kis részen mérhető: Drag. 37 típusú edényből származik. Felső részén fogas­karcolt sáv részlete, alatta függőleges és patkóidom, utóbbiban lefelé néző, ötkaréjos levél, alatta nagyobb, szintén lefelé néző levél töredéke. (SzFM leltáro­zatlan.) Mérete: 4,9 x 4,3 x 0,6. (VII. t. 6.) A motívum Kelet-Pannoniában általánosan elterjedt, valószínűleg aquincumi gyártmány. 75 Pest megyéből Pátyról 76 és Pomázról 77 ismert. 12. Perbál, Kukorica-dombi dűlő (= MRT 7., 14/9. lh.) A lelőhelyen 600 x 400 m-es területen több őskori kul­túra leletanyaga fellelhető. A felszínen, római épü­letnyomok környékén II-IV. századra keltezhető leletanyagot gyűjtöttek 1971-ben. A lelőhelyen római kori sírok is voltak és előkerült egy IV. század köze­pére datálható éremlelet is. 78 A területen 1998-ban Ottományi K. végzett terep­bejárást, melynek során előkerült egy pecsételt darab is. 12. 1. Drag. 37 típusú tál kis oldaltöredéke. Felső ré­szén két, párhuzamos árok fut körül, alatta lefelé néző tojástagok laza sora. A következő sor is ugyanezen motívum ismétlődéséből állhatott. Világosszürke, kí­vül-belül barnásszürke. (SzFM leltározatlan.) Mére­te: 4,4 x 3,1 x 0,7-0,6. (VI. t. 2.) A tojástag, mint motívum a terra sigillata edények díszítésének utánzásából származik a pecsételt edé­nyeken. Előfordul sorban, szorosan egymás mellé bé­lyegezve, a képmező kezdősoraként, de lehet záró motí­vum is. Ismeretesek olyan darabok is, ahol a teljes felületet tojástagokkal töltötték ki. A motívum meg­található a keletpannoniai és a nyugatpannoniai cso­port tárgyain is - általában a sigillatákon is látott állás­ban, de néha 180°-kal elfordítva is megjelenhet, mint perbáli darabunknál. 13. Piliscsaba (= MRT 7., 16/4. lh. = Rác-Völgy) Az 1985-ben megjelent cikkem megírása után került kezembe Kiss A. könyve, melyben Tinnye, Uny és Jászfalu honfoglalás előtti régészeti leleteit is említi. 79 „A másik közeli római település a községtől mintegy 3-4 km-nyire, Piliscsaba határában fekszik, a budai hegyekről lenyúló erdőszélhez közel. Az erdőszéli patakra lejtő domboldalban itt jelentős épületek falait figyelték meg, a területet pedig 200 x 300 m-es kiterjedésben mindenfelé elborítja a kerámiatöredék. Pannóniai szürke benyomott díszű agyagedények, vörösre festett kerámia és Germania-Gallia-i, rheinzaberni terra sigillata áru egyaránt előfordul itt, közöttük dombordíszes Drag. 37. típusú edények (76). A Hadrianus-kori festett edények és a benyo­mott szürke edények ugyanebből a korból a telepet i. u. II. századra keltezik." A 76. számú jegyzet szö­vege: „Magyar Nemzeti Múzeum, Adattár 305. P. IV; Kiss Ákos 1961. X. 9. terepbejárása." 80 A hivatkozott jelzeten Thomas E. 1958. V 7-i dátu­mú, próbaásatásról szóló jelentése található: „Mint­egy 100 x 100-as területen roppant gazdag cserépa­nyag található a felszínen, terra sigillaták, terra nigrák, pátkai szürke, koracsászárkori kerámia... stb. nagy mennyiségben hevernek." 81 Kiss A. terepbejárásáról a dokumentumokat - sem a jelentést, sem az előkerült anyagot - nem találtam meg sem az MNM-ben, sem az SzFM-ben és az MRT 7. kötetében sincs róla említés. Az általa idézett lelőhely egyértelműen azonosít­ható az MRT 7.16/4. lelőhellyel, innen ismerünk már pecsételt töredéket. 82 14. Pilis jászfalu (= MRT 7 V 16/8. lh.: Piliscsaba-Jász­falu) A lelőhelyen az 1990-es években római épület lelet­mentését végeztem el. 83 A feltárás során négy, pecsé­telt edényhez tartozó töredék került elő: 14.1. Lapos talpgyűrűjű, lapos tál aljrészének töredé­ke, belül hosszúkás, erezett levél csúcsi része. A da­rab jól iszapolt, világosszürke, felülete kívül-belül kopott, fényes szürke. (SzFM leltározatlan.) Mérete: 8,4 x 3,6 x 0,7-0,5 cm. (VII. t. 1.) 14. 2. Drag. 37 típusú tál oldaltöredéke. Felső részén 203

Next

/
Thumbnails
Contents