Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
Más szkíta kori temetőkben is fel-felbukkan ez a fektetési mód. 15 A tápiószelei temető publikációjában 10 ilyen rítusú sírt lehet megfigyelni. Sírrajzok ugyan nincsenek, de a temetőtérképen Párducz Mihály külön rajzzal jelöli ezeket a sírokat. 16 Rajzban is jelölve, hogy a lábak jobb- (2) vagy baloldalra (8) vannak-e zsugorítva. Vagyis a nyáregyházi példák mellett bizonyítva azt, hogy ez a részben zsugorított fektetés mindkét oldalra történhetett. A publikációbeli sírrajzból ítélve ilyen rítusü sírnak tartom a csanyteleki 15. sz. sírt is, amelyet Galántha Márta más összefüggésben emelt ki. A megfogalmazása szerint „...bal oldalra zsugorított, felnőtt nő ..." sírja a sírban való elégetés szokását bizonyítja. 17 A helyi (bronzkori, hamvasztásos módon temetkező) alaplakosság rítusváltását látja a jelenségben. Ez a gondolat összecseng Szabó János Győző azon véleményével, hogy az ilyen rítussal a korai időszakban Keletről bevándorló népesség temetkezett. Ez a csanyteleki sír annyiban is jó párhuzama a nyáregyháziaknak, hogy a lábtájékra itt is (igaz, itt a lábak alá) nagy tálat helyeztek el. Az 50 sírból 4 sír (5, 6., 47., 50.) volt hamvasztásos. Ezek közül kettő az urnás (47., 50.), a másik kettő szórt hamvas. Mind a négy mellékletei között több edény (tál, bögre) is szerepel. Valószínűleg a halotti tor maradványait helyezték el a 2. és 32. sírok nagy táljában, melyeket hamuval kevert föld töltött ki. A 45 csontvázas sír közül a bolygatás miatt csak 21nél állapítható meg a fektetés iránya. Túlnyomó többségük (16) fejjel Ny/DNy vagy Ny irányba néz. Az ettől eltérő sírok közül egy gyermek (16. sz., DDNy), egy csecsemő (14. sz., K), két nő (30., 39. sz.) és egy férfi (36.sz., EK). A többi csontvázas sír gödrének (sírtengelyének) tájolása is többségében (13 esetben) DNy-EK (vagy fordítva), hat esetben Ny-K (vagy fordítva). A korszak temetői közül az orosháziban és a békéscsabaiban a fő tájolási irány a Ny/DNy 18 A fejjel Nyra való temetkezés domináns a hetényi, nógrádkövesdi temetőkben. 19 Az 50 sír közül kilenc (4., 15., 22., 26., 29., 39., 41., 46., 49.) melléklet nélküli (=18,36%). Közülük csak 2 (26., 39.), amelyik bolygatás vagy csonkítás nélküli, vagyis biztonsággal állítható, hogy eredetileg sem volt melléklete. Közülük az egyikben (26.) a halott ritka módon hasra volt fektetve. Lehet, hogy ez öszszefüggésben áll melléklet nélküliségével?! Ugyanerre a gondolatra jutott az ásató a hevesi temető hasra fektetett női sírja kapcsán. 20 A 7. és 48. sz. sírból csak leletek (edények) kerültek elő, sem csontokat, sem hamvakat nem találtak. A 48. számút szarmata gödrök megrongálták, így elképzelhető, hogy az eredetileg meglévő csontvázat akkor semmisítették meg. A 7. sz. sír azonban érintetlen, jól látszó körvonallal. Fölmerül a szimbolikus sír lehetősége. Több hasonló korú temetőben megfigyelték ezt a tényt. Kesznyéten-Szérűskerten 1, Szentes-Vekerzugon 3, Orosháza-Gyopároson 2, Békéscsaba-Fényesen 1, Tápiószelén 13, Csanytelek-Ujhalastón 28, a hevesi temetőben 4 esetben találtak emberi maradványok nélküli, szabályos sírfoltokat. 21 A19. sírban egy nő és egy gyermek, a 32. sírban két nő és egy férfi maradványait találták meg. Sőt, talán a 40. sz. sír is többes temetkezés. A kettős (sőt többes) temetkezés jelensége nem ismeretlen ebben a korszakban: Orosházán, Tápiószelén, Csanytelek-Ujhalastón, a hevesi temetőben, Békéscsaba-Fényesen, Hetényben is megfigyelték ezt az ásatok. 22 A temetési rítusnál kell szólni a kőlap(ok) elhelyezéséről, amit hat sírban (10., 17., 23., 32., 33., 40.) figyeltek meg. A 17. sz. sírban kettőt is találtak. Anyaguk többnyire csillámos homokkő, méretük a 10 cm hosszú szabálytalan alaktól a 27 cm hosszú, négyszögletesre faragott lapos kőlapig terjed. Méreténél és alakjánál fogva ez utóbbit (40. sír), valamint a 10. sír egyik oldalán teljesen egyenes, másik oldalán magasan domború nagy kövét joggal lehet őrlőkőnek tekinteni. Sírban történő elhelyezésüknek azonban mágikus, rituális magyarázata van. A szkíta kori temetők majd mindegyikében találkozni a jelenséggel. LELETANYAG Amint arról föntebb már volt szó: az 50 sír közül kilencben nem találtak tárgyakat, de közülük csak kettő bolygatás nélküli, vagyis valóban melléklet nélküli. A feltárt temetőrészletre - s így nagy valószínűséggel az egész temetőre is - jellemző a bolygatás, a dúlás, a kifosztás. 20 sírt tártak föl ilyen állapotban. A sírrablások gödrét a munkagépek elvitték, a behatolások helyét és irányát nem lehetett megfigyelni. A kifosztott sírokban a csontokat szétdúlták, ami azt mutatja, hogy a bolygatások sokkal a temetés után történtek. Nyolc sírt későbbi korok - szarmata, árpádkor - objektumai vágtak át és csonkítottak meg. Mindez azt jelenti, hogy a mellékletes sírok arányából és a mellékletek gyakoriságából, gazdagságából nagyon óvatos és feltételes következtetéseket vonhatunk le. Viseleti tárgyat, ékszert 23 sírban találtak. Kiemelkedő közülük a 38. sír arany fülbevalója (XIII. 14.) a női koponya két oldaláról. A szentes-vekerzugi 46. és 74. sírokban ezüstből készült és csavart, a tápiószelei 337. és 341. sírokban elektronból, a hetényi 10-A csontvázas sírban bronzból készült példányokat találtak. Elektron bevonatú bronz hajkarika öt darab került elő. Mind az öt gömbszelet záródású. A 17. és 23. számú női sír, az utóbbi példányán bordázat nyomai láthatók (X. 7.). Csak a 18. sírban került elő eredeti helyén, a maturus korú férfikoponya alól. Rendszerint párosával fordulnak elő, mint itt a meghatározhatatlan nemű 28. sírban, s ilyenkor a két darabon a spirál iránya egymásnak tükörképe (XI. 6.). Egyik legjellegzetesebb tárgytípusa a korszak - általában nőinek meghatározott - ékszereinek. 23 175
