Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
amfora alakú, halványzöld paszta, egy darab bulla és egy fügét mutató kéz türkiz zöld pasztából készült gyöngy, valamint egy darab korong alakú borostyán gyöngy. - S.150/2. - több hengertagból álló aranyozott és henger alakú fehér pasztagyöngy (egy-egy). A fenti gyöngyök közül kiemelkedő példányok a 64-es sír különleges gyöngyszemei, melyeket egyiptomi származásúnak tartunk, ugyanis anyaguk és színük eltér a többi pasztagyöngytől, melyek hasonlók más temetők, szarmata sírok mellékleteihez. Ékszerek - S.64/4. - ezüst lunula a váz nyakánál lévő gyöngysoron. Kissé vaskosabb, niello-díszes példányt ismerünk a Győr, Kálvária úti temetőből, szórványból. 70 Ez utóbbihoz hasonlót találtak Szentendrén a 118. urnasírban. 71 - S.10/6. - ezüst fülbevaló a fej jobb oldalán, vékony drótból. - S.134/3. - ezüst drótból készített nyakperec végeit laposra kalapálták és egy-egy lyukat ütöttek bele. - S.84/4. - bronzcsüngő vékony drótból kúpalakúra csavarva, függesztője letörött. A hamvak között találtuk. - S.23/7. - kis bronzkarika, pici kalapácsalakú csüngővel. Valószínűleg egy fülbevalón függött. - S.10/8. - karkötő töredéke bronzhuzalból. - S.149/12. - ugyanaz, mint az előző. Üvegek Igen kevés sírban találtunk üvegmellékletet. Néhány balsamarium töredék és két darab viszonylag ép szoptatós üveg az ismert típusokat képviselik. Mindössze egy üvegpalack emelkedik ki jelentőségével leleteink közül: - S.25/7. - halványzöld, olvadt üvegdarab. - S.81/3. - halványzöld, olvadt balsamarium töredéke, szétdúlt sírban. - S.89/11. - halványzöld, olvadt balsamarium aljrésze a tálak alatt. - S.89/8. - kékeszöld, ép szoptatós üveg, az ételmellékletes tál mellé helyezték. - S.95/9a. - halványzöld, ép szoptatós üveg egy festett edénykébe téve. - S.Sz/24. - halványzöld, olvadt üveg, balsamarium nyakrésze. - S.Sz/146. - kék üveggyűrű. - S.117/8. - „b" sír kékeszöld üvegpalack. A germániai darabokkal mutat kapcsolatot. Kora a II. század első fele. Az üveg vizsgálatát Barkóczi L. végezte. 72 A temető datálása Az „Éremtáblázat" részletes vizsgálatra ad módot: 73 1. A12 darabból mindössze 5 darab származik sírból. Ebből az ötből négy a későbbi érmek közül való. 2. A korábbi darabok Domitianus veretén kívül mind kopottak, még a 118-ban vert Hadrianus érem is, sőt a 119-138 között vert három darabból kettő szintén kopott. 3. Igen jó állapotban van a három legkésőbbi és egy, a 119-138 között vert érmek közül. Ezek között van Antoninus Pius 139-es vereté is, amely szűkebb időhatár megvonását teszi lehetővé. 4. Az I. század végétől csak Róma város veretei szerepelnek az anyagban (a 12 darabból mindössze kettő lugdunumi veret). Fentiek megerősítik eddigi vizsgálataink eredményét, miszerint a solymári temető megmentett részét a II. század közepén használták. Valószínű, hogy volt korábbi része is, de az elpusztított területről bizonyító anyagunk nincs. Az esetleges későbbi használatra is mindössze az az egy darab ezüst fibula utal - S.Sz/150. -, melyet a vasúti töltés melletti, lemélyített területről gyűjtöttünk be. (A temető K-i szélétől kb. 100-130 méterrel É-ra.) Hasonló fibulát a somogyszili 140. sírból ismertet Burger A. 74 Ez azonban igen nagy időbeli távolságot jelent a két temetkezés között (a somogyszili temető a IV. század első feléből származik). Terra sigillata - mindössze három darab van a temető anyagában: - S.Sz/126. - Drag.31.(Curle 16/32) 75 - S.Sz/127. - Drag.33. Gabler D. szerint anyaguk közép-galliai eredetre vall. - S.154/4. - Drag.27. fenékbélyege MILOF/E/C. Formája alapján a II. század első harmadára keltezhető, 76 fenékbélyegének pontos mását eddig nem ismerjük. Analógiája La Graufesenque-ból származónak jelöli. A műhely működése az I. század végétől Hadrianusig tart. 77 Datálásunkba nem hoz módosítást ez a darab, ugyanis a sírban talált Hadrianus érem 119-138 közötti, jó állapotban lévő veret. A belső pannóniai temetőkben található sigillata anyaggal kapcsolatos megállapítás a mi esetünkre is érvényes. Igen kevés a drága import árú a mellékletek között, és ha van, akkor is az olcsóbb, díszítetlen típusokat helyezik a sírokba. A II. század közepétől nagyobb mennyiségben lép fel lelőhelyeinken, mert a rajnai-dunai vízi út olcsóbbá, elérhetőbbé teszi mindenki számára. 78 Ezt azonban a solymári temetőben még nem tapasztaljuk. Ez a tény - úgy véljükmegerősíti temetőnk datálását. A kerámia anyag értékelése során ott, ahol erre lehetőség adódott, korhatározással kapcsolatos kérdésekre is kitértünk. Néhány kivételtől eltekintve, nagy általánosságban inkább a II. század közepére jellemző darabokat találtunk a sírokban. Összefoglalva az eddigieket: Edényei közül csak a legáltalánosabb formák egyez162