Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

Körösfői-Kriesch Aladár: Kalotaszegi asszonyok. Fotó: Kresz Albert kell néznünk, és megoldást kell rá találnunk. Kb. 300 négyzetméter területen (a múzeum jelenlegi teljes kiállító területe 600 négyzetméter) lehetne méltókép­pen bemutatni a gödöllői iskola sokféle műfajban nyúj­tott teljesítményét (festmények, grafikák, szobrok, szőnyegek, bútorok, játékok, illusztrációk, ex-libri­sek, monumentális alkotások stb.). Természetesen az országos múzeumok (Magyar Nemzeti Galéria, Ipar­művészeti Múzeum, Néprajzi Múzeum) is szívesen kölcsönöznék a témával kapcsolatos műveiket, hi­szen ott általában csak raktáron tartják ezeket az alko­tásokat. A Gödöllői Városi Múzeum épületén belül csak a többi gyűjteményi anyag rovására tudjuk bő­víteni a művésztelepi kiállítás helyét. A várost és a múzeumot ugyanakkor szerződés köti a magángyűj­temények esetében (Csupor Zoltán művelődéstörté­neti gyűjteménye, Ignácz Ferenc óceániai néprajzi és természetrajzi gyűjteménye) a bemutatásra, a gyűjtők nem azért ajándékozták anyagukat a városnak, hogy raktárba kerüljön. A művésztelep anyagának méltó bemutatására több lehetőség is kínálkozik: Önálló, külön kiállítóhely létrehozása a. A Belmonte Leó-ház és a Nagy Sándor-ház 'együt­teséből a legméltóbb emlékhelyet és kiállítóhelyet lehetne létrehozni a művésztelep bemutatására. Ez több évtizedes vágyálom Gödöllőn, de úgy tűnik, egyelőre nincs realitása e szép terv valóra válásának, noha hiszünk abban, hogy ez is megvalósul egyszer, mint ahogy az elmúlt tíz év alatt nagyon sok minden megvalósult a korábbi tervekből (kastélymúzeum megnyitása, városi múzeum, városi piac megújulása, új városi könyvtár építése). A Medgyaszay István tervei alapján 1906-ban épült két műteremház még magán hordja az eredeti helyszín varázsát, bár a Belmonte Leó-házat, melyet ma az ÁFÉSZ használ, alaposan átépítették. A Nagy Sándor-ház műemlék épületét a Körösfői Alapítvány pályázati pénzből és minisztériumi támogatással 2001-2002-ben kívülről felújította, a belső felújítás az­óta is tart. A Nagy Sándor-ház magántulajdonban van, a tulajdonosok külföldön élnek, és a rendelke­zési jog hiánya miatt se a helyi önkormányzat, sem a minisztérium nem tud a ház fenntartásáról, működ­tetéséről gondoskodni, noha több kísérlet történt a helyzet megoldására. Ám ha befejeződne is a felú­jítás, és a fenntartás-működtetés problémája is rende­ződne, a teljes művésztelepi anyag bemutatására ez nem jelentene megoldást. Az emlékház Nagy Sándor és felesége, Kriesch Laura munkáit mutatná be, a családi ház méretei több kiállításra nem adnak lehe­tőséget. A Belmonte Leó-házat meg kellene venni vagy vál­tani az ÁFESZ-től, helyreállítani az eredeti állapot szerint, és a múzeum filiáléjaként új kiállítóhelyet lehetne ott kialakítani a művésztelep-hagyaték bemu­tatására. A Nagy Sándor-ház, mint a művészházaspár emlékháza és a Belmonte-ház, mint a művésztelep állandó kiállítóhelye együttesen a legméltóbb módon tudná bemutatni Gödöllő legjelentősebb művészeti hagyományát. Ezzel azonban két új intézmény létre­hozása és fenntartása terhelné a város költségvetését. b. A múzeum két évvel ezelőtt a volt járási hivatal épülete hasznosításának tervezése idején készített egy tervezetet, amely ebbe az épületbe helyezné el a mű­vésztelep állandó kiállítást. A járási hivatal nagyter­me kiválóan alkalmas a monumentális alkotások kar­tonjainak kiállítására. A művésztelep állandó kiállí­tása mellett egy kortárs műveket árusító galéria is működne. Ebben az esetben is egy külön kiállítóhely létesítéséről lenne szó. A városi múzeum bővítése A városközpont eredeti rendezési tervében szere­pel egy olyan lehetőség, hogy a Hamvay-kúria épületét össze lehetne építeni a Budapest Bank épületével, tehát a múzeumnak a mozi fölötti szárnya meghosz­szabbodna néhány teremmel. Ily módon a művész­telep állandó kiállítás, valamint a képző- és iparmű­vészeti anyag raktározásának gondja is megoldódna. Ez lenne a legideálisabb és legkevésbé költséges vál­tozat, mert a múzeum épületén belül maradna a bővítés, és nem kellene egy új intézményt létrehozni és működtetni. Minderről természetesen a városnak, a képviselő­testületnek kell döntenie, de nagyon időszerű, hogy elkezdjük az együtt gondolkodást a témáról és a lehetséges megoldások módozatairól. Helyi kortárs művészeti gyűjtemény létrehozása Szükség lenne a helyi kortárs művészek alkotása­inak gyűjtésére. Szerencsére sok jelentős professzi­136

Next

/
Thumbnails
Contents