Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)

mait. A maszkok és totemszobrok jól mutatják a törzsi művészet kultúrtörténeti változásait. Ignácz Ferenc a több ezer tárgyból álló néprajzi és természetrajzi gyűjteményét feltétlenül szülővárosának kívánta ajándékozni. Vitray Tamás televíziós felhívása segítségével sikerült hazaszállítani az addig gyűjtött anyagot 1995-ben. A gyűjtő napjainkban is folyamatosan gyarapítja a gyűjteményt és juttatja el Gödöllőre. Állandó kiállítás mutatja be a gyűjtemény legszebb darabjait, 2001-ben pedig a múzeum kiadta Ignácz Ferenc Pápuaföld, Sang-guma Tanga-nam című könyvét, melyben veszélyekkel teli, kalandos gyűjtőútjainak élményeit és tapasztalatait meséli el a szerző. Gödöllő nyitottságát mutatja, hogy az elmúlt években - kulturális értékmentés céljából - befogadott több magángyűjteményt. E gyűjtemények befogadásával és bemutatásával olyan történeti, néprajzi, művelődéstörténeti, kulturális értéket tesz hozzáférhetővé a város, amely a nagy országos múzeumokban ritkán vagy soha nem kerülne a nagyközönség elé. Gödöllő ezzel is növeli részvételének arányát a nemzeti kulturális munkamegosztásban. A FEJLESZTÉS IRÁNYAI A gödöllői művésztelep A múzeum gyűjtőköre Gödöllő közigazgatási területén belül történeti, valamint képző- és iparművészeti anyagra terjed ki. A képző- és iparművészeten természetesen elsősorban a gödöllői művésztelep (1901-1920) anyagát kell érteni. A 20. század elején Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor által alapított európai hírű gödöllői művésztelep hagyományainak ápolása, tárgyi és emlékanyagának gyűjtése a Gödöllői Városi Múzeum elsőrendű feladata, hisz a barokk Grassalkovich-kastély után a város kulturális hagyományai közül az angol minták alapján megalakult és működő gödöllői iskola az, amelyik nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat. Az új művészeti alternatívát nyújtó és az életmód területén is reformot hozó művészkolónia Gödöllő egyedülálló értéke, amellyel gazdagítja a nemzeti kulturális örökséget. A múzeum fontos feladata ennek a hagyatéknak a méltó gondozása. A Gödöllői Városi Múzeumnak a 20. század eleji szecessziós gödöllői művésztelep az az intézmény-specifikus szakmai feladata, amelyik kiemelt támogatásra érdemes. Mivel ebben a témakörben országos gyűjtőkörrel rendelkezik a múzeum, szükséges lenne, hogy ehhez rendszeres, meghatározott összegű állami támogatást kapjon a kulturális minisztériumtól, amelyet szabadon felhasználhat műtárgyvásárlásra vagy restauráltatásra, kiadvány megjelentetésére, tudományos feldolgozásra. Ezt a munkát segíti a művésztelep gondozására létrehozott és a múzeumon belül működő Gödöllői Művésztelep Alapítvány is. Az 1997. évi kulturális törvény és az új stratégiai terv is tartalmazza, hogy indokolt esetben plusz állami forrás biztosítható. MindenképA gödöllői művésztelepet (1901-1920) bemutató kiállítás részlete. Fotó: Kerényiné Bakonyi Eszter pen megpróbálja a múzeum igénybe venni ezt a támogatást a művésztelepi gyűjtemény fejlesztéséhez. A művésztelep-hagyaték megfelelő raktározásához és méltó bemutatásához fejlesztés szükséges. Egy korszerűen kialakított és nagy méretű raktárral bővült a múzeum a Hamvay-kúria padlásterében, sőt egy külső raktárhelyiséggel is rendelkezik az intézmény, s ebből arra lehetne következtetni, hogy néhány évig megoldott a múzeum raktározási gondja. Ez a gyűjtemény nagy részére igaz, kivéve a gödöllői művésztelep képző- és iparművészeti anyagát. Ez a legértékesebb, műtárgyvédelmi szempontból a legkényesebb és legigényesebb gyűjteményegysége a múzeumnak, a 20. század elejéről származó, százéves festmények, grafikák, szőnyegek nem tárolhatók sem a padláson, sem a pincében. Jelenleg a múzeum első emeletén, a régi és az új épületet összekötő részen alakítottuk ki a képraktárt. Természetesen fényvédő fóliát tetettünk az ablakokra és itt viszonylag állandó hőmérsékleten, ellenőrzött páratartalom mellett őrizzük a műtárgyakat. Az elmúlt öt évben kétszer is nyertünk úgynevezett technikai fejlesztési pályázaton, és a grafikák, rajzok, vázlatok tárolására leginkább alkalmas lemezszekrényeket vásároltunk és textiltároló szekrényeket készíttettünk. Mára azonban a raktár megtelt. Ennek oka: - az elmúlt évek örvendetes gyarapodása (pl. a 108 darabos Feit Magda-hagyaték megvásárlása) - a Nagy Sándor-ház teljes művészeti hagyatékát a múzeum raktározza - a Remsey család (Remsey Jenő, Remsey Iván, Remsey András) eladatlan műveinek összességét a múzeum tartja raktáron a 2 évvel ezelőtti lopás, betörés óta. Ezenkívül a gödöllői művészteleppel kapcsolatban szükség van egy nagyobb méretű állandó kiállításra. A 2001. évi centenárium eseményei - a 3 hely színes nagy kiállítás, majd az azt követő időszaki kiállítássorozat - elfedték, illetve átmenetivé tették ezt a problémát, de a következő öt évben ezzel szembe 135