Farkas Rozália szerk.: Múzeumtörténeti és régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 28. Szentendre, 2004)
Egyházművészeti és Történeti Múzeumot rendezett be a kastélyban 1942-ben. Berente orvosa volt a koronauradalomnak, a premontrei gimnáziumnak, aktívan részt vett Gödöllő közéletében: tagja volt például az 1871-ben alapított Gödöllői Kaszinó tisztikarának. 1950 után az agrártudományi egyetem orvosaként dolgozott, 47 év gödöllői szolgálat után 1958 tavaszán ment nyugdíjba. A Gödöllői Hírlapban 1940-1941ben részletekben jelentette meg a Gödöllőről és környékéről szóló tanulmányát, amelyben az 1867-es kiegyezésig követi nyomon Gödöllő történetét. 22 A Grassalkovich-kastélyban berendezett Egyházművészeti és Történeti Múzeumhoz Horthy Miklós kormányzó, a kastély akkori használója biztosította a helyiségeket, a Nemzeti Múzeum nagy méretű vitrinekkel, Pest vármegye - melyet Endre László alispán, volt gödöllői szolgabíró képviselt a megnyitó ünnepségen - anyagi támogatással, a koronauradalom és a község pedig tárgyak ajándékozásával segítette a kiállítás létrejöttét. 23 Sajnos csak egy újságcikk és néhány fotó maradt fenn a zömmel egyházi anyagot (kazulák, úrmutatók, kelyhek, ereklyetartók) bemutató kiállításból, írásos dokumentum, műtárgyjegyzék híján nincs adatunk a gyűjtemény nagyságáról és jellegéről. Ez a gyűjtemény is elpusztult, megsemmisült a háború alatt. Egyébként Berente múzeuma volt az első jele annak, hogy fölmerült az igény Gödöllő emlékeinek, értékeinek a megmentésére. Az első két kezdeményezés kívülről jött, nem helyi szükségletből keletkezett. Az 1940-es évekre azonban olyan szintet ért el Gödöllő fejlettsége, hogy megértek egy múzeum alapításának a feltételei. Sajnos ezt a lendületet megakasztotta a háború. Helytörténeti Szoba 1972-1978 A múzeumszervező tevékenység folytatódott a második világháború után. Heltai Miklós (1909-1989) történelemtanár - igazgatójának, Epres Jánosnak a biztatására - fogott hozzá diákjaival a módszeres gyűjtőmunkához 1952-ben. A Gödöllő történetével kapcsolatos tárgyak és dokumentumok a történelmi Petőfi-láda Szombat Jánosék házából, ahol a költő 1843-ban a Robin Hoodot fordította. Fotó: Winkler Csaba anyag szemléltetésére is szolgáltak az oktatásban. A történelmi szakkör diákjainak segítségével, lelkes és kitartó munkával húsz év alatt körülbelül tízezer darabból álló emlékanyagot gyűjtött össze Heltai Miklós Gödöllő területén. A református templom mellett, a Szabadság tér 9. szám alatt lévő Petőfi Sándor Általános Iskola emeletén rendezték be az úgynevezett iskolamúzeumot. Egy 1959-es útikönyv 24 leírása a kronológiai sorrendben kiállított gyűjtemény darabjairól is pontos leírást ad. A masztodoncsont (az útikönyv tévesen mamutcsontnak nevezi), a bronzkori és kora-vaskori leletek, a kastély gyertyatartója, az 1738-ból származó, szépen díszített vásári láda, a Grassalkovich-uradalom úriszéki jegyzőkönyvei és a régi pénzgyűjtemény ma is szerepel az állandó helytörténeti kiállításon. Ugyancsak Heltai Miklós gyűjtése idején került a gyűjteménybe az úgynevezett Petőfi-láda Szombat Jánosék házából, ahol a költő 1843-ban lakott és a Robin Hoodot fordította magyarra. Később a Munkácsy úti iskolában szaktantermi oktatást vezettek be, és a történelmi szaktanteremben üveges vitrinekben helyezték el a gyűjtemény legértékesebb darabjait. Itt alkalmanként már a nagyközönség is megtekinthette a kiállított tárgyakat. Az 1966-os várossá nyilvánítás után vált szembetűnővé az intézmények hiánya, amit elkezdtek sürgősen pótolni, így tűzték ki célul egy múzeum létrehozását is. Ennek első lépése volt, hogy a Hamvay-kúria épületében az úgynevezett moziiskolában 1972-ben megnyílt a Helytörténeti Szoba. 25 Heltai Miklós tanártársaival és Kampis Antallal, az akkor már Gödöllőn élő művészettörténésszel megírták - Odrobenyák műve után - a második Gödöllő monográfiát a várossá nyilvánítás tízéves évfordulójára. 26 Helytörténeti Gyűjtemény 1978-1988 Néhány év múlva értek meg az intézményesülés feltételei: 1977-ben alapították meg a Városi Helytörténeti Gyűjteményt, ami önálló intézményként Polónyi Péter (1931-1993) igazgatásával 1978. január 1-től kezdte meg működését. 27 Az új intézmény elsősorban a településtörténet, a gödöllői művésztelep és a természeti környezet kutatására és bemutatására vállalkozott. A gyűjtemény gyarapítására, műtárgyak vásárlására a Városi Tanács az első évben 380.000 Ft egyszeri támogatást biztosított, amit nem is tudott elkölteni az intézmény. Ekkor vásárolták például Sidló Ferenc Ébredés című márványszobrát, több Körösfői-Kriesch, Nagy Sándor, Remsey Jenő grafikát, festményt, szőnyeget. Jelentős gyarapodást jelentett 1978 folyamán Kampis Antal, a neves művészettörténész gyűjteményének bekerülése a Helytörténeti Gyűjteménybe, amelynek értékét 1.264.000 Ft-ra becsülték a szakértők, Dávid Katalin és Németh Lajos művészettörténész. Sok jelentős, a város történetével kapcsolatos írott és képes dokumentumot gyűjtöttek be az országos 124
