Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Káldy-Nagy 1985. 377-379. 317. sz. falu. A 16. században lakott hely. Györffy 1998. 528.: „IV. Béla 1254-ben Kókai Egyednek adta a Rókával határos Kovácsiföldet". KÓKA - TEMPLOMROM írod.: Galgóczy 1877.194.: „A Vecski dűlőben egy régi templom romjai ma is megvannak. " KOSD - CSELŐTEPUSZTA, 14/21. LH. a. Cselete с 1449*,1542** írod.: Chobot 1915. 124.: „Az 1542. évi Nógrádvármegyei adóösszeírásban előfordul Cselethe (Cselőte) plébánosa 1 frt adóval.

10>

... Mivel Kosd temploma az 1702. évi egyházlátogatás szerint a falun kivül Cselőtepuszta felé volt, valószínű, hogy Cselőte és Kosd egynek vétetett s azért fordul elő az adólajstromban Kosd helyett Cselőte. 10) Egyháztört. Emlékek. IV. 177. " Káldy-Nagy 1985. 178-179. 119. sz. falu. A török időkben végig lakott helység volt. 1580-ban Ceglédi György pap szőlejének adóját írják össze. MRT 9. kötet 1993. 165.: A falu első említése 1449-ből származik. Templomára csak plébánosának 1542. évi említése valamint a felszínen található nyomok utalnak. KOSD - KÉMÉND, 14/34. LH. a. Kéménd с 1570*, 1733** d. Árpád-kor írod.: MRT 9. kötet 1993.167.: 1570. évi defterben Kemnevik pusztaként valószínűleg Kéméndet említették. „A régészeti adatok alapján a korai megtelepedésű templomos falu legkorábban a XV. század végén, legkésőbb a török kor legelején vált lakatlanná. " 1733-ban a Rád, Kosd és Kéménd közti határt megvizsgálták, ebben említik a „kübül rakott kápolna''-t, mely azonosítható a középkori templommal. KOSD - R. K. TEMPLOM, 14/5. LH. a. Kosd b. Szent Márton с 1405*, 1421**, *** d. 13-14. század Méret: Korai hajó külső h: 13 m, sz: 10 m, a szentély 9^5 m-es,falv: 0,8 m. Későbbi hajó: 10 x 17 m, szentély: 8 x 2 m. Tájolás: ЮК-ÉNy 122° írod.: Káldy-Nagy 1985. 384-386. 325. sz. falu. A 16. században lakott hely. 1546-ban és 1559-ben papját írják össze. A papok rétjének jövedelme még 1580-90-ben is adózik. MRT 9. kötet 1993. 159-160.: 1405-ben a váci püspök és a káptalan Kosdon új vámhelyet létesített. „1421-ben a váci egyházmegyei kosdi Szent Márton-templom plébánosa, István teljes bűnbocsánatban részesült. 1766-ban csaknem teljesen újjáépítették." 1974-78 között Kozák Károly végzett kutatást a templomban és környékén. Az első 86