Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

templom a 13. század elején épült félköríves szentéllyel. Megtalálták az északi kváderfal szép részleteit. A templomot a 13-14. század fordulóján átépítették, hajóját meghosszabbították kelet felé és egy sekély mélységű szentélyt építettek hozzá, valamint É felől egy gótikus téglalap alakú kápolnát. Megtalálták a déli oldal nyugati harmadában a pálca- és körtetagos gótikus kaput, ennek küszöbét, szárkövét, valamint az oltár alapját. A 14. század közepén a szentélyt ismét bővítették kelet felé sokszögzáródású formát kialakítva, kívülről mind a hajót, mind a szentélyt támpillérekkel megtámasztva. A teljes templom ekkor kb. 10 x 27 m-es volt. A hajó és a szentély déli oldalát 5 csúcsíves, háromkaréjos díszítésű gótikus ablak tagolta. A 15-18. század közti időszakban csak kisebb átalakításokat végeztek a templomon. Kerítőfalának maradványait szintén feltárták az ásatáson, egy részét helyre is állították. (61. kép) KŐRÖSTETÉTLEN - GUBÁS a. Tetétlen с 1200 körül*, 1347* írod.: Gesta Hung 1977. 112., 168.: A III. Béla király idejében, a 12-13. század fordulóján a legvalószínűbb a mű keletkezése, melyben Tetétlen hegyét említik. Hídvégi 1984. 89.: „A vasúti megállónál van egy kopott halom sírokkal és kövekkel. Az Árpád-kori falu templomának és temetőjének maradványait a nép a betyárok hajdani tanyájának tudja. " Káldy-Nagy 1985. 637-638. 594. sz. falu. A 16. században lakott hely. Engel é. n. 10.: Tetétlen 1347-ben azon birtokok közt szerepel, melyeken Ácsai Márton osztozkodott fivéreivel. Később a Nyársapátiak birtoka lett. LETKÉS - KORONGI PART, 16/14. LH. a. Letkés с 1261*, 1464** írod.: MRT 9. kötet 1993. 177.: 1261-ben a letkési királyi csolnakosok pereskedtek az esztergomi káptalannal. „Plébániatemplomát 1464-ben említik a Meszes István üdvéért neki adományozott dávidrévi föld kapcsán.... Pázmány Péter szerint a letkési plébánia is az exemptus - nyilván a honti főesperes joghatósága alól kivett - egyházak közé tartozott." 1562-ben plébánosa távol maradt az egyházmegyei zsinatról. 1676-ban Borostyáni György licentiatus működött itt. A középkori eredetű torony nélküli templomot 1737 körül rendbe hozatták, beboltozták. A templom körüli temető kőfalát a canonica visitatiók 1713-tól romosnak írják. LÓRÉV a. Lórév с 1259*, 1332** írod.: és Bakács 1982. 474. reg.: Az esztergomi főegyházmegyében „Loren (Lórév) Tódor plébános jövedelme 2 és fél márka. " (Mon. Vat. I/l.köt. 182.) Pest megye I. 1958. 472.: Szintén 2,5 márka jövedelemről tudnak. A török időkben a 17. század végén a település elpusztul. A 18. századtól szerbek telepítik újjá. Káldy-Nagy 1985. 404-405. 348. sz. falu. A 16. században lakott hely. 87