Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

termelt kőanyag helyére, s talán a templomra. A templom körüli temetőből 41 sírt tártak fel. A monostor utolsó említése 1523-ban fordul elő, későbbi létezéséről nem tudunk. A török kor után nem éledt újjá. Pesty 1984/a. 160-164.: Az Ákosmonostorra vonatkozó hagyományok tévesen a templomos lovagok monostorának tartotta a Szent András-parton látható romokat. Györffy 1998. 521.: 1214-ben a hévízi apát jobbágyait vádolják. Uo. 508.: „Az Ákos nemzetség birtoktömbje 1284-ben határos Tas (Mácsa) faluval, s így azonos az 1394ben felsorolt Pest megyei birtokokkal." 1389-ben is még Ákosmonostori Ákos fia, Mikes bán fiainak birtoka. Györffy a megye térképén nemzetségi monostorként jelöli. GALGAHÉVÍZ? ^ LIGETEGYHÁZ a. Liget(egyház) с 1438* írod.: Csánki 1890. 31. és Bártfai Szabó 1938. 663.

82 és 672. reg.: Birtok adományozás kapcsán említik 1438-ban Ligetegyházat. Horváth 1980.146. reg.: Az oklevélben megjelölik pontos helyét a Hévizvölgyében, de ekkor már puszta. GALGAHÉVÍZ - TÓFALU, 13. LH. a. Tófalu, Tótfalu с 1470* írod.: Csánki 1890. 36.: „Thothfalw. (1470: Pozs. kápt.llt. Capsa Buden. 2. fasc. 1. No. 9.) Ma Tófalu puszta, Aszód m. k. " Valamint Bártfai Szabó 1938. 996. reg. és Horváth 1980. 207. reg.: A mai Hévizgyörkre

83 vonatkozó oklevélben fordul elő a Tótfalu előtt lévő rét említése. Pesty 1984/a. 161.: 1866-ban Tófalusi pusztának nevezett határrészről tud, a Szent András-part háta mögött. Káldy-Nagy 1985. 651. 608. sz. birtok. A 16. században lakatlan. A lelőhely ENy-i részén egy kb. 50 méteres körzetben megfigyelhetőek erősen pelyvás téglatöredékek, továbbá a kiszántott embercsontok is templomra és templom körüli temetőre utalnak. (Miklós Zsuzsanna terepbejárása, 1980. MRT topográfiai adatok, MTA Rí.) GALGAMÁCSA - ECSKEND, 6. LH. a. Ecskend с 1343* d. 13. század második fele Méret: 16,30 x 8,50 m alapterületű. Tájolás: *ÉK-DNy 62° írod.: Chobot 1915.122., Bártfai Szabó 1938. 275. reg.: Családnévként fordul elő első alkalommal Ecskend 1343-ban, Ecskendi Pál királyi embert említik ekkor. Horváth 1980. 61. Horváth szerint Bártfai Szabó 1938. 663. reg. hibás dátummal jelent meg. Helyesen az év 1438. De ekkor még Vámosgyörknek nevezték. 69