Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Pesty 1984/a. 222.: Ecskendi pusztán található „úgy nevezett templom hegy, egy szép kerek domb, melynek a tetején a rengeteg közepén, hajdan kápolna lehetet, melynek romjai most is láthatók, 's a boltozatok igen vékony téglából volt, ugyan a faluban plébánia téren találtató tégladarabokhoz hasonlóbul épülve, 's a hegy oldalba holmi kisebb üregek is láthatók ". Miklós 1998. 99-106.: A települést pusztaként 1430-ban említik először. Miklós Zsuzsanna végzett 1993-ban a lelőhelyen régészeti ásatást. Összefoglalójában részletes kutatástörténetet is ad. A szerző biztosan állapítja meg, hogy falusi templom állt egykor a mácsai erődített Templomhegyen. A templom építése előtt földvár volt a dombon. A templomot a 13. század második felében építhették. A félköríves szentélyzáródású, téglalap alakú hajóval épített templomnak a nyugati felében kegyúri karzatot alakítottak ki. A templom felmenő falai kváderkő borításúak voltak. Több építészeti tagozatra bukkantak a feltáráskor, köztük faragott ajtókeretet, félköríves ablakkeretet, ívsoros és fogazott párkány töredéket találtak. Az ásatáson a templom körüli temetőből 11 sírt tártak fel, kettőt a templombelsőben, a többit kívül. (51. kép) Dinnyés-Kővári-Miklós-Torma 1998. 121-122, 124-127.: A mai falu északi határszélén, a falu fölött emelkedő dombon, az Erdőkürt felé folyó patak déli partján található. A falu 1430-ra végleg elnéptelenedett. GALGAMÁCSA - KÁPOLNA a. Kápolna с 1399* írod.: Mályusz I. 1951. 6020. reg.: „1399. aug. 15. Kapla-i Desew mester Kapolna-i jobbágyának, Zewlews (dictus) Andrásnak panaszára, hogy 36 forint értékű négy ökrét Kápolna birtokból... elhajtatta". Ugyanez Horváth 1980.108. reg. Dinnyés-Kővári-Miklós-Torma 1998.142-143.: A település a 15. század elején végleg elnéptelenedett. Feltehetően a mai galgamácsai határ déli részében fekhetett. GALGAMÁCSA - R. к. TEMPLOM, 9/1. LH. a. Mácsa с 1237* írod.: Chobot 1915. 121.: „Temploma igen régi építmény. A 'História Domus' szerint 1400-ban már fennállott, Zsigmond említett megerősítő oklevele szerint a Csáki család a birtokkal a templom feletti kegyuraságot is átvette. A Pongrácz-féle 1672. évi térképen látható. Terenyei Bendő István 1697. évi egyházlátogatása alkalmával már csak falai állottak, de belső felszerelése még megvolt. ' A visszatérő lakosok csakhamar használható állapotba hozták és új földes ura, Grassalkovich Antal herceg, 1739-ben hajóját kibővíttette. Mivel falai nemsokára bomladozni kezdettek, a herceg özvegye, született Klobusitzky Terézia grófné 1777-ben csaknem teljesen újjáépíttette. " 6) Liber II. Visitationum Canonicarum. 1." Genthon 1951. 339.: „épült a 14. században", de nem írja az adat eredetét, kérdéses. Pesty 1984/a. 221.: „Arányi Lajos a gótikus, a XVIII. század elején 'elcopfosított' templomok közt sorolja fel. Az 1828. évi canonica visitatio szerint három harangja 1525-, 1740- és 1742-ből származott. A Pongrácz-féle 1675-ös térképen látható a templom, az 1697. évi canonica visitatio szerint csak a falai állanak még". 70