Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Pesty 1984/a. 225.: Maglód határában egy melegvizű forrás kapcsán jegyzik föl, hogy az a vecsési, szentlőrinci, gubacsi határon keresztül folyik bele a Dunába. Káldy-Nagy 1985. 576. 534. sz. birtok. A 16. században lakatlan. 1590-ben Szentlörinc pusztához tartozónak vették Kartal-szigetet, Gubacs pusztával szemben és Szentkozma templomát a pesti váron kívül. Valamint Szentlörinc pusztát 1580- és 1590-ben Szinán aga templomaként írják össze. A térképmellékleten berajzolt helység Györffy megállapításával cseng össze. Györffy 1998. 557-558.: 1332-34-ben fordul elő először, Gyál határosa észak felől. Györffy a mai XVIII. kerületbe helyezi, Pest mellett, DK-re feküdt. BUDAPEST XIX. KER. - KISPEST a. Anyásnyíre с 1281* írod.: Györffy 1973. 311.: „a mai Kispest területén előkerült XIV. századi templomromhoz helyezhetjük Anyásnyíre falu, ahová 1281-ben Újbécs keleti határpontja felől út vezetett. "

52 Györffy 1998. 533-534.: Ányásnyírét 1281-ben említik először családnévben. Nyíri Anyás és fia, Ders királyi ember birtokos Kandén és Aszófőn. „Anyásnyírére út vezetett Újbécs (Pest) felől (1281). ...A mai Kispest (Bp. XIX. ker.) helyén fekhetett. " Helyét egy 1469. évi oklevélben a Dunaparti Szentfalva és Gubacs találkozásánál határozzák meg. BUDAPEST XX. KER. - GYÁLI PATAK - VÁRHEGY (GYÁL MELLETT) a. Kerekegyháza с 1323*, 1332** írod.: Bártfai Szabó 1938. 196. reg.: „1323....(birtok) eladáshoz hozzájárultak... Kerek-ygházi? Folkusfia István nyugati... szomszédok." Uo. 226. reg.: „1332 szeptember 5. A budai káptalan jelenti I. Károly királynak, hogy augusztus 24-én kelt meghagyására Balasa fia Jakab királyi ember Imre pappal megjárta Gyal birtok határait. " Gyál határjárásakor érintették Kerekegyház birtok határát is. Melis 1983. 17.: „1969-ben terepjárás alkalmával úgy tűnt, hogy a Vörös Október Tsz kertészetében kerek templom kváderköveit hordja szét az eke.... Erre a területre helyezhető a XIV. században oklevélben említett Kerekegyháza falu. " Uo. 25.: „A 27. lelőhelyen feltételezett rotunda a tatárjárás idején nem pusztult el egészen, mert a XIV. században működő templomként szerepel a forrásokban. "

53 Valamint 67, 69. Káldy-Nagy 1985. 351. 288. sz. birtok. A 16. században puszta. Melis 1992. 72, 109.: Az MO-s autópálya feltárása során bár a templomot nem tudták feltárni, mert az 80-120 méterre volt az út nyomvonalától, a hozzá tartozó település feltárása során kiderült, hogy a falu már a 12. századot megelőzően is létezett. III. Béla király pénze keltezi a település második rétegét. A falu a 16. században végleg elpusztult. Nem sikerült beazonosítanom melyik templomromra gondol, Györffy 1998.-ban már nem is említi. 53 A forrásokat azonban nem idézi, ezt másutt sem találtam. 41