Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Györffy 1998. 527.: 1323-ban és még 1332-ben is Gyállal határos falu (Alsó-) Némedi és Kormányos, a mai Péteri puszta között. Soroksár határában (Budapest, XX. kerület) terült el. BUDAPEST XX. KER. - MILLENIUMI TELEP a. Szentdienes b. Szent Dénes? с 1295/96*, *** d. középkor írod.: Györffy 1973. 312.: „Soroksártól délre, a mai Millenium-telep helyén Szentdienes falu állott, nevét templomának védőszentjéről kapta. " Melis 1983. 25.: „A gyár udvarán 120 cm széles és 150 cm mély csatornaárokkal átvágták a középkori templom falait. A 220 cm és 325 cm széles falak egymástól 7 méterre helyezkedtek el. A falak két oldalán a csatornaárokban 8 keletek csontvázat dúltak fel, a mellékletek elkallódtak." Valamint 67, 69. 205. Íj.: „

Szentdienes: 1300: falunagya Búza, mind a maga, mind földesura, Miklós mester nevében tíz falubelijével tanúskodott egy Zoych nevű föld birtokperében. Gárdonyi A. 1936. 346-347." Matuz 1992. 11, 20, 23.: Rómer Flóris kéziratos vázlatkönyvéből: „Sz. Dénesi helység valaha Soroksár táján állt, a németek bejötte előtt, t. i. 1695 körül még mint plébánia létezett hét fiók egyházzal, ma csak puszta templomának alakját ki lehet venni. A rom keletéit, szentélye többszögű támfalak nélkül, alakját csak a fennmaradt árok mutatja. A hajó 4szögölnyi, délről még 1 1/1 °-nyi magasak. A déli falat délnek néző végtámok tartják, az északi falon nyugat felé és a nyugati fal végén van egy-egy támfal. A rom körül kerekded kerítés volt, alapjai még itt-ott felismerhetők. Jkv. XIII. 116." (33. kép) Káldy-Nagy 1985. 557. 511. sz. birtok. A 16. században puszta.

54 1295/96*, ***: Györffy 1998. 557. BUDAPEST XX. KER. - PESTERZSÉBET, TATÁRDOMB a. Gubacs? с 1067*?, 1424*, 1559** d. Árpád-kor Méret: A szentély K-i homlokzata 5,85 m széles, belső mérete 3,85 * 3,80 m. A hajó belső szélessége 7,6 m. Tájolás: n. a. írod.: Bártfai Szabó 1938. 601. reg.: 1424-ben szerepel birtokadományozásban Pest megyei falvak között. Györffy 1973. 311.: „A tatárjárás előtt szereplő Gubacs falu csak a XV. században jelenik meg újra oklevélben". Káldy-Nagy 1977. 213.: Gubacs falu határában álló romos templomot a szolnoki bégnek adják el 1559-ben. Bakács 1982. 2. reg.: 1067-ben Gubacs prediumot említik. Mivel a 16. században már puszta, ezért Rómer adatait fenntartással kell fogadnunk. 42