Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
Györffy 1973. 311.: Bár Györffy György ebben a tanulmányában külön tárgyalja Keresztúrt és Pósarákosát, az előbbit tartva templomos helynek, utóbbit nem, összevontam a két falu említését, mivel ugyanezt a templom lelőhelyet (Pesti út 110.) Melis Katalin Pósarákosával azonosítja. Melis 1983. 23.: „1969-ben feltárásra kerültek a XII. század végén, vagy a századfordulón épített templom maradványai. Az épület alaprajzát tekintve a nyújtott félköríves szentélyzáródású és a szentélynégy szöge s falusi templomok közötti átmeneti forma.... Mivel a szentély az átlagosnál sokkal keskenyebb volt, a diadalívek közötti távolság csak 130 cm. A 465 cm széles hajó 550 cm hosszúságban rekonstruálható. A hajó 140 cm széles fala a déli oldalon befut a ma álló templomépülefalá. Az E-i hajófal 520 cm hoszszúságban maradt meg, a további 480 cm hosszú falszakasz már a XIV. századi bővítésből származik. ...A falakat alapozás nélkül a döngölt homokra építették, szabályos 30-35 cm-es kváderekből és vastag vakolattal borították. A falak 75-80 cm magasságban maradtak meg, a feltárás után visszatemetettük. " Mind Árpád-, mind késő középkori leletanyagot találtak. 50 Uo. 43. valamint 67, 69. (31. kép) Ugyanakkor nincs adat arra vonatkozólag, hogy Pósarákosa templomos hely lett volna. Káldy-Nagy 1985. 337. 273. sz. falu. 1546-ban és 1559-ben még lakott hely, később nem írják össze, feltehetően ekkortól lakatlan. Keresztúr: 1326*: Györffy 1998. 527. BUDAPEST XVIII. KER. - SZENTLŐRINC a. Szentlőrinc b. Szent Lőrinc c. 1332/1334*, *** d. Árpád-kor Méret: *teljes külső h: kb. 19,5 m, sz: 8,1 m. Tájolás: *ÉK-DNy54° írod.: Györffy 1973. 312.: Gyál 1332. évi határjárásában említik meg, akkortájt Pestimre és Pestlőrinc határán terült el. Melis 1983. 24.: „A területen lévő bérház építése előtt Lux Kálmán feltárta az Árpádkorban épített, félköralakú szentélyzáródású templom alapfalait." Lux alaprajza alapján 51 egy félköríves szentélyzáródású templom képe bontakozik ki, melynek hajóját nyugat felől meghosszabbították, és északról egy sekrestyét építettek hozzá. 1969-ben a szerző hitelesítő ásatást végzett, de csak a szétdúlt templom körüli temető néhány sírját találták meg. 205. Íj.: „ Szentlőrinc : 1332: a Gyálhoz tartozó Vernertelki föld határainak leírásában szerepel. Anjou-kori okmánytár II. 620-622." Bár Budapest XIX. kerület, Hungária u. 5. sz. lelőhely (32. kép) alatt feltételezi Szentlőrincet, Gyál 1332. évi nagyon akkurátus határjárása kizárja annak lehetőségét, hogy Szentlőrinc, a XIX. kerületben lett volna. Valószínűleg Szentlőrinc a XVIII. kerület ismeretlen pontján feküdt. A szerző szerint Pósarákosát nevezték később Keresztúrnak. Pósarákosa első említése 1265*ben történt, 1.: Györffy 1998. 553. 51 80. Íj.-ben az Országos Műemléki Felügyelőség, 1909. 903. sz. Lux Kálmán rajzára hivatkozik a szerző. 40
