Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

d. Arpád-kor Méret: A szentély belső tere 400 cm széles és 570 cm hosszú volt. Tájolás: n. a. írod.: Chobot 1915. 226.: „A református templom állítólag római korból származó alapfalakon állott és falában római feliratos köveket találtak. ... Temploma,... a XII. században épült. Szécsi Péter, Czeglédy rákoscsabai ref lelkész följegyzése szerint, a templomot nemcsak restaurálta, hanem 'Szűz Máriának, Szent Annának és egyéb szenteknek képmásaival megtisztelte,' vagyis kifestette.... az 1675. évi Pongrácz-féle térképen mint Kath. templom van felvéve, Dwornikovich 1701. évi Jelentése azt írja róla, hogy jól fedett katholikus templom. Az 1777. évi Canonica Visitatio szerint az igen régi, helvétvallású imaház egykor katholikus templom volt. Ezt a reformátusok 1904-ben lebontották és újat építettek a helyébe. 1) Gerecse. Magyarorsz. műemlékei. 634. Szánthó. Rákoscsaba ismertetése. 95. - 1) Magyar Sión. 1869. 167." Györffy 1973. 311.: „ Csabarákosát a tatárjárás előtt az Aba-nemzetség százdi apátsága birtokolta. " Melis 1983. 23.: „Az 1904-ben épített református templom főbejárata előtt kábelfektetés során feltártuk a középkori templom Árpád-kori, nyújtott félköríves záródású szentélyének kétharmad részét. A szentélyzáródás köralakú ívének alapozását hatalmas, 1 méternél nagyobb átmérőjű, lekopott felszínű kőtömbökből készítették (5 tömb volt). A többi alapfal a szokásos módon készült, 30-40 cm átmérőjű szabálytalan alakú kövekből állt. A szentélyzáródás körívének felmenő falai is eltértek az É-i szentélyfalától, ahol a falat egyenletes, 24-28 cm-es kváderekből emelték.... Az eltérő falazási mód alapján feltételezhetjük egy korábbi épület meglétét, amelynek építési technikája magasabb szintű volt, mint a nyújtott félköríves szentélyzáródású templomé....A mai templom alap-fala alatt feltártuk az E-i diadalív maradványait, a szentélyfaltól mért hosszúsága 60 cm volt. A diadalívvel egy vonalban az E-i szentélyfal külső oldalán oszlopalapozást találtunk." Valamint 67, 69. (30. kép) 1067 körül*: Györffy 1998. 513. BUDAPEST XVII. KER. - RÁKOSKERESZTÚR, PESTI ÚT 110. a. Keresztúr b. Szentkereszt с 1265*, 1326* d. 12-13. század Méret: Árpád-kori templomrészlet teljes h: 12,7 m, sz: 7 m. Hajó h: 5,5 (?) m, sz: 4,65 m,falv: 1,4 m. Szentély sz: 2,7 m, h: 4,8 m,falv: 1,2 m. Tájolás: *ÉK-DNy 60° írod.: Chobot 1915. 228.: „Rákoskeresztúr.... Egykori kerek templomocskája látható a Pongrácz-féle térképen és az Informátio szerint Kürthy Ádám keresztúri licenciátus volt. Ezen templom későbben elpusztult és az új telepesek... másikat építettek."*

9 A Pongrácz-féle térképen ábrázolt templom forma csupán illusztráció volt, nincs köze az igazi megjelenéshez. 39