Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
Tájolás: п. а. írod.: Chobot 1915. 221-222.: „1426-ban már Káposztásmegyer néven fordul elő... 3) Határában, az Istvánhegyen, még a múlt században templomromok voltak láthatók. Ortvay véleménye szerint itt lehetett az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben említett Stephan-háza plébánia. ) 3) Wenzel. Árpádk. Oktár. IV. 51. -1) Monum. Vatic. I. 254. " Györffy 1973. 310-311.: Megyer birtok Hartyánig, a mai Sikátor pusztáig terjedt. Melis 1983. 17., 21.: „A kora Árpád-kori sírok (22. lelőhely) a falu '4 öl széles és 6 öl hosszú, régi, jól keletéit falusi egyháza' közeléből kerültek elő, amelynek a romjai az 1960-as évek földmunkálatai során teljesen megsemmisültek. " Káldy-Nagy 1985. 338. 275. sz. birtok. A 16. században puszta. Matuz 1992. 19-22.: Rómer Flóris készített rajzot és leírást a templomról 1866 körül. „A káposztás-megyeri pusztán, a fasortól mintegy 15°-nyire áll a keletéit kápolna, melynek többszögű záradéka a szentélyt képezi és három oldalán kívülről 1° mér, minden támfal nélkül van, a délkeleti oldalon belül még az ámpolnák helye látszik. A fennálló falakon tagozatot nem látni, anyagj ok faragott és termés mészkő minden tégla nélkül. A falak2' 5"-nyi vastagok. A hajó belseje 21' 6" hosszú, és 18' 6" belső világosságú, míg a nyugati fal hossza 23' 6" teszen. A diadalívtől 8 ' lábnyira, a déli oldalon, mely még 1 " magas, az ajtó volt, melynek a szélessége 4' 7"-nyi. Jkv. XI. 90." A templom romjai még a múlt században megvoltak. (26. kép) 900 körül*, ill. 1148*: Györffy 1998. 530. BUDAPEST ÏX. KER. a. Szentfalva (Szenterzsébetfalva) b. Szent Erzsébet с 1258* ** *** írod.: Gárdonyi 1932. 60.: Ő lokalizálja először a mai Boráros tér környékére. Györffy 1973. 310.: „Szenterzsébetfalva (utóbb röviden Szentfalva) a hasonló nevű templom körül települt.... Először 1258-ban említenek egy itt lakó birtokos nemest," a szerző a mai Ferencváros helyére lokalizálja. Györffy 1998. 544.: „újabb ásatások a Szerb-utcai egyetemi épületek alatt tártak fel egy kora XIII. sz-i kápolnára épített háromhajós templomot: ez lehetett Szentfalva mezőváros plébániája, mellyel szemben (a mai Központi Egyetem helyén) állott a domonkos kolostor (1403)". Uo. 557.: „temploma mai Boráros tér D-i oldalán állhatott, újabban a Szerb-utca és a Királyi Pál u. szögében az egyetemi épületek alatt feltárt templomalapfalban keresik, bár ennek korai, XII/XIII. századi előzménye megelőzi Erzsébet szentté avatását, de a háromhajós XIII. sz-i templom a pesti domonkosokkal szemben a mezőváros plébániájára mutat. " Bártfai Szabó 1938. 375. reg.: „ 1364 március 30. Kont Miklós nádor előtt Pest és Pilis megyéknek Szenterzsébetfalva mellett tartott közgyűlésén ". Szarka 1947.120.: A 16. században lakott hely, plébánosát 1540-ben említik. Melis 1983. 58.: „ Szenterzsébetfalva, utóbb Szentfalva Pest déli oldalán, a későközépkorban a város külvárosaként helyezkedett el. 1258: egy itt lakó birtokos nemest emlí tenek. Wenzel G. П. 305. " 33
